József Attila-, Kossuth- és Prima Primissima díjas író, költő, műfordító és tanár. Esterházy Péter szavaival: „irodalmunk utolsó nagyasszonya.” Legismertebb regényei a Régimódi történet (1977) és Az ajtó (1987). Könyveit 42 nyelvre fordították le, minden idők egyik legsikeresebb magyar szerzőjeként tartják számon.

Erdélyi magyar író, mesegyűjtő, publicista, „a nagy mesemondó.” Születésnapját 2005 óta a népmese napjaként ünnepeljük.

Tamási János néven született Kossuth-díjas székely író. A két világháború közötti erdélyi irodalom legelismertebb szerzője.

Norvég származású, Walesben született író, a Charlie és a csokigyár (1964), a Fantasztikus Róka úr (1970), A barátságos óriás (1982) és a Matilda (1984) szerzője.

Régi orosz arisztokrata családba született író, pedagógus, filozófus és utazó. Az orosz realizmus és a világirodalom egyik legfontosabb alakja.

Itáliai költő, a prehumanista líra és a reneszánsz kiemelkedő alakja. A róla elnevezett szonettforma évszázadokra meghatározta az európai költészetet.

Francia regényíró, fő műve a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotása, Az eltűnt idő nyomában (1913-27) című hétkötetes regénysorozat, amely több mint 3000 oldalt számlál és 2000 szereplőt vonultat fel.

Költő, újságíró, a szabad vers amerikai hagyományának megteremtője, a 19. századi amerikai líra egyik legnagyobb hatású képviselője.

Költő és műfordító, a 18. századi angol irodalom egyik legnagyobb hatású alakja, Shakespeare után a második legtöbbet idézett angol szerző. Fürtrablás (1712) című vígeposza többek között Csokonai Vitéz Mihályra is mély benyomást tett, ami Csokonai Dorottya (1804) című művében érhető tetten.

Roman Kacew néven született, litván származású francia író, filmrendező. A II. világháborúban a francia, majd az ország kapitulációját követően a brit légierő vadászpilótájaként szolgált, több tucat sikeres bevetésben vett részt. A háború után tagja volt az ENSZ francia küldöttségének, valamint konzulként is dolgozott Los Angelesben.