• Magyar író, műfordító, akit főleg nagyszabású történelmi regényei tettek ismertté, a férje meggyilkolásával vádolt I. Johanna sorsát felelevenítő Nápolyi Johanna (1940) és a Zrínyi Ilonáról szóló Sasnak körme között (1956).
  • Legismertebb műve a Cortez hódításairól, valamint az európai és az őslakos kultúra összeütközéséről szóló Esőisten siratja Mexikót (1939) című regény, amelynek megírására Móricz Zsigmond biztatta. Bár Mexikóba csak évtizedekkel a könyv megírása után jutott el, az országban úgy fogadták, mint a mexikói kultúra egyik legnagyobb európai szakértőjét.
  • Kiemelkedő műveltsége regényeiből is átsugárzik, a legkülönfélébb történelmi korokat is képes volt ugyanolyan hitelesen és hihetően láttatni. Évtizedeken át volt a legolvasottabb magyar szerző, annak ellenére, hogy a szocialista kultúrpolitika inkább csak megtűrte, mint támogatta. Műveit számos nyelvre lefordították, és Európa-szerte olvasták.
  • A második világháborút követő politikai átrendeződés alatt kizárták az írószövetségből, 1956-ig csak tanulmányokat és cikkeket publikálhatott, ezeket is csak álnéven.