Neftalí Ricardo Reyes Basoalto néven született Parral városában, Chilében. Írói nevét a cseh Jan Neruda és a francia Paul Verlaine költők iránti tiszteletből vette fel. Tizenhárom évesen már cikkeket és verseket publikált a La Mañana című napilapban, és még húszéves sem volt, amikor megjelent az első verseskötete Crepusculario (magyarul: Hajnal) címmel.
Az irodalmi munkássága mellett Neruda fokozatosan fordult a diplomáciai pálya felé. 1925 és 1937 között a chilei kormány több konzuli pozícióval bízta meg, ennek köszönhetően szolgált Burmában, Jáván, Szingapúrban, Barcelonában és Madridban. Ebben az időszakban született meg a Residencia en la Tierra (magyarul: Lakóhely a Földön) című kötete, amely áttörő sikert ért el.
A spanyol polgárháború, a nacionalisták térnyerése, valamint barátjának, Federico García Lorcának a meggyilkolása mélyen megrázta a költőt, mindez pedig arra késztette, hogy csatlakozzon a köztársaságpártiakhoz. Ebben az időben költészete inkább a politikai és társadalmi témákra reflektált.
Neruda megszállottan gyűjtötte a kagylókat, amelyek elmondása szerint inspirációt nyújtottak a versíráshoz. 1971-ben neki ítélték oda a Nobel-díjat. Két évvel később, a katonai puccsal hatalomra került Augusto Pinochet utasítására megmérgezték.