- Magyar író, esztéta, filozófus, a 20. századi magyar eszmetörténet kiemelkedő hatású alkotója. Legismertebb művei A bor filozófiája (1948) című esszékötet, valamint az Ördöngősök (1928-29), a Szilveszter (1957) és a Karnevál (1948-50) című regények.
- Tizenéves korától folyamatosan írt, életművének terjedelme még úgy is emberfelettinek tűnik, hogy 1945-ben, Budapest ostromakor egy, az otthonát ért bombatalálat miatt könyvtára nagy részével együtt több ezer oldalnyi kézirata is megsemmisült.
- 1951-től, hogy elkerülje a „közveszélyes munkakerülés” vádját, raktárosként és gondnokként dolgozott. Többször is figyelmeztetésben részesült, amiért munkaidőben olvasott, ugyanakkor egyik főnökét felkészítette az érettségi vizsgára. Kétkezi munkája mellett is folyamatosan írt, ismerkedett a szanszkrit nyelvvel, valamint latinból, görögből, héberből és kínaiból fordított szövegeket.
- A kommunista-szocialista kultúrpolitika következetesen ellehetetlenítette műveinek kiadását, a II. világháború után mindössze két könyve jelenhetett meg. Rehabilitációja csak másfél évtizeddel halála után, a 80-as években indult el, ekkor kezdték el kiadni korábban csak kéziratokban és szamizdatban olvasható műveit. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
