- Ritkán adatik meg egy alkotó életében, hogy írói hangját az általa nagyra tartott, irodalmi példaképe méltassa. Takács Zsuzsa pályakezdő költészetéről Pilinszky János mondott elismerő szavakat: „Takács Zsuzsa kétségtelenül egyik legfrissebb és legígéretesebb megtestesítője annak az ’új hullámnak’, mely leváltja nemzedékemet…” A Budapesten született költő, műfordító spanyol-olasz szakon szerzett diplomát, majd férjével együtt, a szintén író és irodalomtörténész Lengyel Péterrel Havannába utazott, hogy ott egyetemi lektorként dolgozhasson. Verseiről Kormos István, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor egyaránt nagy tisztelettel nyilatkozott.
- 1973-ban férje külön költözött, az elválásnak időszakát és lelki folyamatait írja meg az 1977-es A Búcsúzás részletei című kötetében. A könyv azért is fontos a szerző életében, mert elmondása szerint ekkor talált rá sajátos hangjára. 1983-ban találkozott Kertész Imrével Szigligeten, mély szerelem szövődött közöttük. Ennek irodalmi nyomait az 1986-os Eltékozolt esélyem című kötetben lehet olvasni.
- A 80-as évektől kezdődően költészetének fontos szervezőelvévé válik az álom-élmények lejegyzése, illetve magának az álomnak tanulmányozása is. Ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Álmaim lejegyzésére kialakult a munkamódszerem is, ágyam mellé készítettem a tollat és a papírt, hogy lejegyezzek mindent, hogy ne kelljen keresgélnem, megőrizzem a félig éber állapotot.”
- Pályafutása során József Attila-díjjal tüntették ki, Kossuth-díjat kapott, és a 2018-ban megjelent Vak remény című kötetéért megkapta az AEGON művészeti díjat is.
112 éve született Jékely Zoltán
112 éve született Jékely Zoltán költő, író, műfordító aki mesterien tudott lavírozni az élet-halál témájának tengelyén.