„Lehet vagányabb könyveket kiadni”

Az idén öt helyett már hét kategóriában osztják ki a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) Év Gyerekkönyve Díjakat. Az év gyerekkönyv, illetve ifjúsági könyv írója, illusztrátora, fordítója, továbbá az év leginnovatívabb könyve mellett ez alkalommal jutalmazzák majd az év ismeretterjesztő könyvének szerzőjét is, valamint az eddigi egy helyett két életkori kategóriában adják ki a gyerekkönyv írója díjat. Az egyesület elnökével, Szekeres Nikolettával többek között piaci trendekről, tabukról és kiadói bátorságról beszélgettünk.
Miért bővült az idén a kategóriák köre?
Nem akarjuk a díjazott műfajokat a végtelenségig bővíteni, de azt el kell ismerni, hogy az ismeretterjesztő művek nem rakhatóak be a mesekönyvek közé, ezért hoztunk létre erre egy külön kategóriát. Emellett a gyerekkönyveket is szétbontottuk két korosztályra, mivel a hároméveseknek meg a tizenkét éveseknek szóló könyvek szintén teljesen más zsánert képviselnek. A Libri megfelelő aloldalára felkerül majd minden kategória shortlistjén lévő mű, ott lehet megnézni őket.

Ki ítéli oda a díjakat?
A december 31-ig benyújtott nevezések alapján ötfős szakmai zsűri állítja össze a rövid listát. Évente körülbelül 120 könyv érkezik be, de a számuk egyre nő, mert szerencsére mind több kiadó kap kedvet a nevezéshez, és a gyerekkönyvek piaca dinamikusan bővül. Eddig minden évben új szakmai zsűrivel dolgoztunk, de a pandémia miatt a tavalyi zsűri idén újra együtt dolgozik, jó iránynak tartjuk, hogy egy csapat két évig dolgozzon együtt, mert így sokkal jobban fel tudják mérni ők is a változásokat, újdonságokat, trendeket, és megismerni a könyv létrejöttében közreműködőket. Negyedik éve vesz részt a munkában a gyerekzsűri, ők a szakmai zsűri által kiválasztott shortlistekből dolgoznak. Idén úgy tervezzük, hogy a gyerekzsűri díjátadója ősszel kerül megrendezésre és kihirdetésre, mert az ő munkájuk egyik lényeges része a csapatmunka, amit ebben az évben a Covid miatt nem tudunk garantálni sem számukra, sem a velük dolgozó pedagógusok számára. Mindegyik kategóriához minden évben más csapatot kérünk fel, a vidéki, sok hátrányos helyzetű diákot fogadó iskolától a fővárosi elit gimnáziumig, igyekszünk minél szélesebb spektrumból válogatni. Dupla díjat osztunk tehát mindegyik kategóriában, a szakmai zsűri, és a gyerekzsűri által kiválasztott fődíjasnak, és az a legszebb, amikor ez a kettő egybeesik. Egy kategóriában nem szavaznak a gyerekek, a fordítóiban, mivel az ő nyelvi kompetenciájuk erre még nem alkalmas. Ehhez járul még a HUBBY egyesület három díja. Egy kiadót, egy szerzőt és egy illusztrátort díjazunk évente, mindegyik esetben igyekszünk elismerni az újító szándékot, vagy a kitartó, szívós munkát, illetve a gyerek- és ifjúsági könyvek területén mutatott aktivitást.

Milyen trendek rajzolódnak ki a gyerekkönyvek nemzetközi és hazai piacán?
A magyar gyerekkönyvpiac elképesztően nagyot változott az elmúlt tíz évben, behozva egy sor korábbi lemaradást. Nem volt például disztópiánk, mostanra lett, a klímakatasztrófára is reagálnak a szerzők, ahogyan a sokszínűség témáját is behozta az innovatív kategóriában a Meseország mindenkié. Alapvetően a magyar társadalom még mindig sok mindent tabuként kezel, és bár annak sem vagyok a híve, hogy szándékosan tabukról szóló könyvekkel bombázzuk az olvasókat, azért bőven lenne miről beszélgetnünk. A szülők sokszor azt mondják, ne nyugtalanítsuk a gyerekeket nyomasztó témákkal, majd ha felnőnek, szembesülnek velük. Szerintem viszont nem árt időben kritikus gondolkodásra nevelni őket. Ennek többek között a német könyvpiacon nagy hagyományai vannak, gondoljunk csak Erich Kästner regényeire, amelyek olyan kemény társadalmi kérdéseket feszegettek már évtizedekkel ezelőtt, mint a szegénység vagy a válás. Miközben a jó mainstream nagyon megerősödött, a bátorságban látok nálunk egy kis megtorpanást. Emellett a nagyon művészi, modern könyvvel is ritkán próbálkoznak a magyar kiadók, de azért ebben is egyre jobbak vagyunk, egyre igényesebbek a könyveink. A kevés szöveg, és főleg vizuális narráció itthon idegen terep, a szülők azt szeretik inkább, ha jó sok a szöveg a könyvben. Közben pedig vizuális világban élünk, a gyerekeink már egészen másképp kommunikálnak, mint mi az ő korukban.

Milyen szerepet játszik a Libri a díjak odaítélésében?
Ők egy ideje már kerestek olyan gyerekprojektet, amit támogathatnak, és az Év Gyerekkönyve Díj kapcsán találtak ránk, amiről szerencsére úgy gondolták, érdemes támogatni. Mi – a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum – az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) nemzetközi szervezet tagjai vagyunk, és azon is dolgozunk, hogy külföldön népszerűsítsük a magyar gyerekirodalmat. A nyertes könyveket rendszeresen elvisszük nemzetközi kiállításokra, vásárokra, jelöljük nemzetközi díjakra, illetve a minden évben jelölt könyvekből egy példányt elviszünk a Müncheni Nemzetközi Gyerekkönyvtárba, így elég jól egymásra találtunk. Egymillió forinttal támogatnak minket minden évben, amit a pénzdíjakra, a gyerekzsűrire és a szervezésre költünk. Bizalmat szavaztak nekünk, a szakmai részbe nem szólnak bele, viszont komoly marketing hátteret biztosítanak a díjnak. Több millió forint értékben jelent ez reklámköltséget, kiteszik a rövid listára került műveket a boltokban, fut a díj aloldala a Libri.hu-n, ekkora  médiafelületet mi  kis egyesületként képtelenek lennénk biztosítani.

A díjakat egyébként a szerző vagy a kiadó kapja?
Az év írója, fordítója, illusztrátora esetében értelemszerűen a szerző. Az innovációs díjnál viszont egyaránt megajándékozzuk a szerzőt, a szerkesztőt és a kiadót, ami azért is rendkívül fontos, mert a szerkesztő tevékenysége általában láthatatlan, holott az innováció közös munka eredménye. Idén ebben a kategóriában csak három jelölt került a rövid listára, ami mintha azt üzenné, hogy talán érdemes bátrabb, vagányabb könyveket is kiadni.