Dan Brown rajongói világszerte tűkön ülve várják, hogy megjelenjen az író legújabb regénye, A titkok titka. De sehol nem akkora az izgalom, mint Prágában, ezúttal ugyanis a szimbólumkutató Langdon professzort a cseh főváros titkokkal, jelképekkel és misztikus hagyományokkal teli világába viszi a munka és a szerelem.
Amikor 2006 nyarán Skóciában jártam, a világ A Da Vinci-kód lázában égett. A 2003-ban megjelent regény – és az abban az évben kijött film – hatására turisták ezrei rohamozták meg a cselekmény helyszíneit, köztük az Edinburgh-tól 11 km-re délre fekvő Rosslyn kápolnát. Emlékszem, hosszasan sorba kellett állni, hogy bejussunk az egyébként valóban gyönyörű, a 15. század közepén emelt épületbe, és megcsodálhassuk rejtélyes szimbólumokkal teli, faragott kődíszeit.
A legelszántabb rajongók persze arra voltak kíváncsiak, valóban ott él-e még a környéken Jézus Krisztus utolsó leszármazottja.
Akkoriban a könyv címével bármit el lehetett adni, nem messze a kápolnától például egy ócska talicska álldogált, megrakva gondosan bezacskózott tehénlepényekkel, és egy cédulával: Da Vinci trágya, 0,50 font/zacskó. És esküszöm, volt, aki vett belőle.
Szimbólumok nyomában Párizstól Barcelonáig
A kápolna üzemeltetőit kezdetben nem töltötte el különösebb örömmel a rájuk zúduló turistaáradat, ám idővel megváltoztatták a véleményüket.
A látogatók száma ugyanis a regény népszerűségének csúcspontján évi 176 ezerre nőtt, és ez lehetővé tette, hogy elvégezzék a korábban csak tervezett, nagyszabású műemlékvédelmi munkálatokat.
Az érdeklődők pedig azóta is folyamatosan érkeznek, úgyhogy a kápolna hivatalos weboldala azt javasolja, érdemes előre időpontot foglalni.
A regény nemcsak a kicsi skót templom, hanem másik fontos helyszíne, Párizs iránt is megnövelte az érdeklődést. A francia főváros egyébként sem szenved hiányt látogatókban, de az angol sajtóban napvilágot látott olyan elmélet, hogy 2004-ben a könyvnek köszönhetően emelkedett meg a Londonból Párizsba tartó Eurostar utasainak száma. Az emberek a saját szemükkel akarták látni a Louvre-ban őrzött Leonardo da Vinci-festményeket, a Saint-Sulpice templom szimbólumait, meg a többi, a Szent Grál nyomára vezető jelet.
A kezdeti roham ugyan már csillapodott, de ma sem megy ritkaságszámba a lelkes olvasó, aki számolgatja az üvegháromszögeket a Louvre ikonikus, fordított üvegpiramisán, vagy felkeresi a regényben szereplő további helyeket, a Palais Royaltól a Ritz Hotelig.
A kulturális turizmus területén kétségkívül Langdon professzor képviseli a legnagyobb vonzerőt. Az Angyalok és démonok nyomán Rómába özönlöttek a rajongók, Az elveszett jelkép hatására Washington addig ismeretlen arcát fedezték fel, az Inferno olvasása után Firenzét vették célba, az Eredet hatására Barcelona labirintusszerű utcácskáin bolyongtak, most pedig felkészül Prága. Nem csoda, hogy az amszterdami Rijksmuseumban járva azt hallottam az idegenvezetőtől, egy alkalommal állítólag maga az intézmény igazgatója kalauzolta végig a gyűjteményen Dan Brownt, és felhívta a figyelmét a múzeum leghíresebb képén, Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményén található rejtélyes jelekre. Ha ugyanis Langdon professzor útja legközelebb a holland nagyvárosba vezetne, ott is sokszorosára nőne az érdeklődők száma.
Harry Potter vezetésével Skóciában
De nem a szimbólumkutató az egyetlen, akinek minden lépését lelkes rajongók sokasága követi. Harry Potter jóvoltából olyan látogatottá vált a londoni King’s Cross pályaudvar, ahol a varázslóiskolába igyekvő diákok felszállnak a tűzpiros Roxfort expresszre, hogy a fenntartók beleapplikáltak a falba egy bőröndökkel megrakott poggyászkocsit, és kitették föle a 9 és ¾. vágány feliratot. A helyszínen azóta egymásnak adják a kocsi fogóját az Insta-fotókat készítők.
A legnépszerűbb Harry Potter helyszínek többsége azonban Skóciában található, ahogyan a gőzmozdony vontatta skót jakobita vonat adta az ötletet a regénybeli expresszhez is.
Edinburgh-ban mostanra kihagyhatatlan turistalátványossággá vált a Greyfriars Kirkyard, a temető, amelynek a sírfeliratairól a regényfolyam számos neve származik, így például a Tom Riddle (ki nem mondható nevén Lord Voldemort). A másik a Victoria Street, egy festői, zegzugos, macskaköves utca tele tiritarka házakkal, amelyik az Abszol út ötletét adta. Ma az utca a skót főváros leggyakrabban fotózott helyszínének számít, hiszen az eredeti boltok mellett sorra nyíltak a varázslóvilágot megidéző üzletek, köztük a Harry Potter shop, a kuriózumokkal teli Museum Context, vagy Roxsmorts falujának hangulatát idéző édességboltok.
Vámpírokkal Toszkánában
Az Alkonyat vámpírrománc-sorozatnak, azon belül is a második kötetnek köszönhetően Toszkána kevésbé ismert tájain élénkült meg a turistaforgalom. Ebben, az Újhold című részben Edward egy félreértés miatt azt hiszi, hogy a szerelme, Bella öngyilkos lett, ezért ő is meg akar szabadulni az életétől.
Ezt a lépést a Volturi klán nagyhatalmú vámpírjainak közreműködésével tervezi megtenni, akik Volterra ősi városában élnek.
Ebbe a hegy tetején álló, erődített városkába érkezik meg a valójában nagyon is eleven Bellával Alice Cullen, sárga Porschéján elegánsan kanyarogva felfelé a keskeny úton, és később itt játszódnak le a történet legdrámaibb és legfontosabb jelenetei. A regény filmváltozatához végül egy másik forgatási helyszínt választottak, Montepulciano városát, amelynek a főtere, az óratornya és egész reneszánsz városképe remekül hozta ugyanazt a középkori hangulatot. A megnövekedett idegenforgalommal így végül mind a két település jól járt, hiszen a rajongók simán megteszik a kettő közötti, nagyjából 120 km-es távolságot, hogy a saját szemükkel lássák a képzeletbeli vámpírok lakhelyét.
Kapcsolódó cikkek:
