• Magyar író, színműíró, zongoraművész, zeneszerző és mecénás. Nagy múltú grófi családba született, apja az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a honvédsereg ezredeseként szolgált.
  • 14 éves korában egy vadászat során véletlenül elsült a fegyvere, ami súlyos sebet ejtett a jobb felkarján, ezért egész jobb karját amputálni kellett. Szülei Balatonfüredre küldték lábadozni, ahol megismerkedett a környék egyik kétes hírű alakjával, Bizay Mihállyal. A svindler bevezette Zichyt a kuplerájok és italmérések világába. Hogy a nagyobb bajnak elejét vegyék, szülei hamarosan hazaparancsolták Füredről az ifjú nemest.
  • Liszt Ferenc tanácsára balesete után sem hagyott fel zongoraművészi ambícióival. Kidolgozta egyedülálló balkezes technikáját, valódi virtuóza lett a hangszernek és nemzetközi sikereket ért el zongorajátékával. A hangversenykörútjaiból befolyt összeg tetemes hányadát jótékony célokra és művészetpártolásra fordította.
  • Irodalmi munkái közül kiemelkedik az I. világháborúban megsérült katonákhoz szóló, nekik példát mutató könyve, A félkezű ember (1915). Emlékeim (1912-13) címmel írt memoárja, amelyben sajátos humorral emlékszik vissza életére, szintén nagy sikert aratott.