Az Ünnepi Könyvhét idén is izgalmas címekkel várja az olvasókat. Terék Anna megrendítő verses családregénye a vajdasági magyarok történelmi traumáit tárja fel, Kavakami Mieko nemzetközi sikerkötete a női identitás és magány kérdéseit vizsgálja a kortárs Japánban, míg Fábián Janka új regénye a millenniumi Budapest pezsgő világába kalauzol. Három különböző hang, három emlékezetes történet, amelyekről érdemes tudni a Könyvhéten.
Terék Anna: Jég
A vajdasági születésű Terék Anna új könyvében nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy háborúról, békéről és szerelemről meséljen.
A Jég című kötet egy több generáción átívelő családtörténetet tár elénk, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy a szerző szerepverseken keresztül mutatja be a vajdasági magyarok sorsát, valamint az öröklődő traumák hatásait. A történet száz éven és száz versen át követi egy széthullóban levő család életét Trianontól a délszláv háborúkig, miközben azt vizsgálja, hogyan hat az erőszak átélése, a gyötrő hallgatás megtapasztalása, a gyökértelenség érzete az emberek identitására és kapcsolataira. Erzsébet és János, majd utódaik, Géza és John mesélnek a történelem vérzivataros eseményeiről, lírai vallomásaik alapján pedig számos nyomasztó titkot tudhatunk meg a múltjukról. Terék Anna kötete egyszerre expresszív, zavarba ejtő és fájdalmas, mégis letehetetlen.
Kavakami Mieko: Nacu nyara
Kavakami Mieko a kortárs japán irodalom egyik legismertebb szerzője. Nacu nyara című regényét megjelenése óta több mint húsz nyelvre fordították le, a Könyvhéten pedig már a magyar olvasóközönség is kezébe veheti ezt a rendkívüli kötetet. A történet a forró nyári Tokióba kalauzol el minket. A városból most nem előkelő és trendi negyedeit ismerhetjük meg, hanem a társadalom alsó szintjein élők kiábrándító otthonait. A történet középpontjában három nő áll, akik próbálnak megbirkózni a nőiségükkel és a jövőjükkel kapcsolatos félelmekkel.
A magányos, gyermektelen írónő, Nacuko, testvére, a mellnagyobbítás megszállottjává váló Makiko, valamint Makiko kamasz lánya, Midoriko mind másként küzdenek meg saját testük és identitásuk változásaival. A regény nyers őszinteséggel veti fel a nőiség, az anyaság és az egzisztenciális biztonság kérdéseit. Kavakami története egyszerre klausztrofób és lírai, felemelő és letaglózó élmény.
Fábián Janka: Milleniumi napló
Fábián Janka Millenniumi naplója a szerző korábbi naplóregény-univerzumának lezárása, amely az 1896-os millenniumi ünnepségek idejébe repíti az olvasót. A századfordulós Budapest itt nem puszta háttér, hanem élő közeg: az Ezredévi Kiállítás csillogása, az ország önünneplése, a modern nagyvárossá válás ambíciója és a saját mítoszokhoz való ragaszkodás egyszerre van jelen benne.
A történet két napló párhuzamában bontakozik ki. Ónody Blanka a korszakban az első szerelem intenzív, végletes élményén keresztül látja a világot, míg Zsini mama – a sorozat korábbi köteteiből ismert Georgina – idősebben már csendesebb, derűsebb bölcsességgel reflektál ugyanarra a világra. A két nézőpont között egy család és egy korszak története rajzolódik ki.
Fábián Janka továbbra is könnyen olvasható, mégis részletgazdag világot épít. A kosztümös történelmi regény kereteit nem írja újra, de pontosan működteti: az Ezredévi Kiállítás nem díszlet, hanem nyüzsgő háttérzaj, amelyben egyszerre van jelen a fejlődésbe vetett hit és a finom melankólia. A kötet elsősorban a sorozat olvasóinak ad lezárást, de a női sorsokon keresztül elmesélt történelem és a századfordulós Budapest hangulata önállóan is működő olvasmányélményt kínál.
Kapcsolódó cikkek:
