Egy jó útikönyv nemcsak azt mutatja meg, merre induljunk, hanem azt is, hogy mire figyeljünk. Hogyan őrzi Budapest a zeneszerzők emlékét? Miért érdemes időzni az Örs vezér terén? Milyen történetek rejtőznek a Budai Vár falai alatt, és kik élnek ma Európa utolsó nagy vadonjában? Négy rendhagyó kötet következik, amelyekben a kipipálható látnivalók helyett a tájakhoz tapadó emberi sorsok, emlékek és anekdoták vezetnek.
A Budapest, amelyet hallani is lehet
Tittel Kinga: Zenélő Budapest
A szerző tizenöt zeneszerző, köztük Liszt, Beethoven, Strauss, Mahler és Debussy nyomában járva mutatja meg Budapest zenei múltját. A kötet jóval több évszámok és emléktáblák gyűjteményénél: Garaczi Glória játékos rajzai, régi fényképek, anekdoták, sőt a muzsikusok kedvenc fogásai hozzák közel a korszakot.
Megtudhatjuk, hogy a „magyar Paganiniként” emlegetett Reményi Ede kilencévesen már hangversenyezett, a szabadságharcban Görgei Artúr segédtisztje volt, később pedig Viktória királynő udvari hegedűseként járta a világot, és a pályakezdő Brahmsot is támogatta. Egy 1879-es vigadóbeli koncert utolsó Brahms-művét már csak a közönség fele hallotta: a későn befűtött terem hidegét sokan estélyiben sem bírták tovább. Mahler fejezetéből pedig az is kiderül, hogy rajongott a bécsi barackos gombócért – a fogást pedig az olvasók is elkészíthetik. A Zenélő Budapest egyszerre várostörténeti séta, zenei ismeretterjesztő könyv és családi programajánló.
Az Örs, ahol érdemes lekésni a HÉV-et
Zubreczki Dávid: Séta az Örs vezér terén – Népbüfétől a titkos sugárútig
Az Örs vezér tere a legtöbb budapesti számára végállomás vagy átszállóhely, Zubreczki Dávid szerint azonban különleges urbanisztikai lelőhely. Egymásra rakódnak itt a 20. század várostervezési elképzelései, az egykori majorságoktól és kertvárosi kísérletektől a szocialista lakótelepeken át a mai, zsúfolt csomópontig.
A szerző több száz embert vezetett már végig a környéken, és személyes hangvételű humorral mutatja meg, hogyan bújik meg Rákosfalva régi központja és temploma a panelházak között, vagy mit árulnak el a félig nyitott, C-alakú udvarok a közösségi terekről. Még egy régi hinta is várostörténeti emlékké válik: a háromüléses szerkezet középső darabját csak úgy lehetett megközelíteni, hogy a gyerek könnyen beverte a fejét valamelyik szélső ülésbe – ezt a szerző saját tapasztalatból tudja. Az ilyen megfigyelések után az Örsre sem lehet többé egyszerű átszállóhelyként nézni.
Nyolcszáz év a falak között és alatt
Száraz Miklós György: Legendás Budavár
A Budai Vár Budapest egyik legismertebb része, mégis rengeteg, a turistautakról lemaradó történetet őriz. Száraz Miklós György albuma több mint kétszáz, jórészt száz-százötven éves vagy még régebbi fényképpel idézi meg az erődítés, a királyi székhely és a nyüzsgő polgárváros múltját.
Régészet, építészet- és művészettörténet keveredik benne régi újsághírekkel, bűnügyekkel, szerelmi történetekkel és legendákkal. A mai Nándor utcát például a hagyomány „véres utcaként” tartotta számon: állítólag a török kori harcok után vér borította. A kötet azonban a prózaibb lehetőséget is felveti, hogy a név egyszerűen kövezetlen, földes utcára utalt. A történetek a felszín alatt folytatódnak: a Várhegy szinte városnyi barlang- és pincerendszere az 1944–45-ös ostrom idején mintegy tízezer embernek nyújtott menedéket. A Legendás Budavár így nem egyszerű album, hanem egy újra és újra elpusztított, majd feltámadó városrész sokszólamú életrajza.
Átkelés Európa zöld tetején
Nick Thorpe: Utazás a Kárpátokban – Gyalogtúrák Európa utolsó vadonjában
Nick Thorpe könyve sem hagyományos túrakalauz. A Szlovákián, Lengyelországon, Románián és Ukrajnán át húzódó Kárpátokat különböző tájak, népek és történelmi tapasztalatok változatos világaként mutatja meg. A szerző négy évtizedes helyismerettel, pásztorokkal, erdészekkel, favágókkal és méhészekkel beszélgetve jár medvék, farkasok, zergék és vadmacskák nyomában.
Útja a dévényi várromtól a Magas-Tátrán és a Fekete-Tisza vidékén át Kárpátaljáig vezet. Rutén, lemkó, bojkó, hucul, bukovinai és székely történetekkel találkozik, miközben az illegális fakitermelés, a klímaváltozás és az ukrajnai háború is belép az útirajzba. Nyolc hónappal első kárpátaljai útja után Thorpe budapesti otthonában, hajnal fél ötkor értesül az orosz invázióról. Felszerelést pakol, felkelti tizenéves fiát, és Beregsurányba indul, ahol megjelennek az első menekülők. Ettől kezdve a természeti utazás elválaszthatatlanná válik a jelen történelmétől. A könyv egyszerre természetírás, riport és személyes vallomás Európa egyik utolsó vadonjáról.
A négy kötet más-más tájra vezet, de ugyanarra tanít: a legjobb útikalauz nemcsak megmondja, hol álljunk meg, hanem segít észrevenni azt is, ami első pillantásra láthatatlan.
Kapcsolódó cikkek:
