Ha nyár, akkor strand, ha strand, akkor fürdés, lángos, palacsinta – és olvasás! Összeszedtünk néhány olyan könyvet, amelyeket nagy élvezettel falhatunk a parti zsibongásban. Strandolvasmányok nagyoknak – és kisebbeknek.

Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás

Hogy kell úgy krimit írni gyerekeknek, hogy izgalmas legyen a történet, de ne legyen ijesztő? Hogy meglegyen benne a bűnügyi sztorik finom rejtélyessége, mégis jól lehessen követni? Fiala Borcsa már korábban, a Bűntény a Dunán című könyvével bizonyította, hogy képes ilyen könyvet letenni az asztalra, a Balatoni nyomozásban pedig talán még magasabbra tette a lécet. A regény a Balaton északi partján játszódik, a szereplőkkel együtt bejárhatjuk Révfülöpöt, a badacsonyörsi Folly Arborétumot, a Káli-medencében lévő Hegyestűt, de eljutunk Mindszentkállára és Csobánc várához is. Közben a két főhős, Kriszti és Huba titkos kódok és találós kérdések megfejtésének segítségével kutat egy elrejtett kincs után, és ámulva hallgatja a Balaton-felvidéket cirkuszi kocsijával járó, tetovált nagymama történeteit.

Egy valódi bűnszövetkezet pedig a parton szorgoskodik, pénztárcákat és ékszereket lopnak nyaralókból, strandokról. A két szál pedig idővel összeér.

Jó kis történet Fiala Borcsáé, ügyesen megírt szöveg, amely épp annyira kapcsol ki, amennyire egy nyári délutánon – jobban olvasó gyerekek két délután alatt „megeszik” a könyvet –, két fagyi és három csobbanás között szükségünk van rá.

Kertész Erzsi: Ludmilla újabb esetei; Ludmilla megoldja

Kicsit kisebbeknek, a 6 és 10 év közöttieknek szól, akár önálló olvasásra is a Pagony jól ismert hőse, Ludmilla újra kiadott története, a Ludmilla megoldja, illetve a friss második rész, a Ludmilla újabb esetei.

A cserfes, vagány és tettre kész főhős arról híres, hogy mindent elsimít.

Ha eltűnik valaki madara, unatkozik a gyereke, ha netán szerelmes lett: Ludmillára mindenki számíthat. Kertész Erzsi gyakorlott gyerekíró, pontosan tudja, milyen receptből kell főznie, hogy történeteit a mai kicsik és kiskamaszok is értsék és szeressék. Ludmilla átélhető figura, aki nem sablonos, mégis ismerősnek tűnik. És hát tényleg mindig csuda dolgok történnek vele. Ha például az apuka, bizonyos Timót egész álló nap csak számítógépezik és a mobilján lóg, mit tehet a kétségbeesett gyereke? Hívja Ludmillát, aki máris kitalál valamit.

Kocsis Noémi: Bakancslista – Magyarország

Friss és ropogós könyv, az első kifejezetten élményközpontú magyar bédekker. Szerzője, Kocsis Noémi anyukaként kezdte vadászni azokat a hazai programokat, amelyek különböző életkorú gyerekekkel is élvezetesek lehetnek. A 777 hazai célpontot élménytípusok köré szervezve mutatja be.

De hát ez nem is strandolvasmány! – kiálthat fel az olvasó.

Ám csak félig van igaza: a gyönyörűen illusztrált, pörgős stílusban megírt, kifejezetten informatív kötet kiváló lehet arra, hogy egy nyaralóhelyen lazítva esősebb napokra, vagy ha már unjuk a strandolást, jó, közeli programokat találjunk. Ráadásul, mint az előszóban olvasható, a könyv afféle „országregényként” is olvasható, hiszen számos, az úti célokhoz kötődő legenda, történet, hős elevenedik meg a lapjain.

Bear Grylls: A raptor küldetés

És akkor most egy izgalmas történet, amely úgy beszippant, hogy még a naptejet is elfelejtjük a bőrünkre kenni, hiába tűz úgy a nap, mint a Szaharában, délben. Igaz, ebben a történetben nem tűz semmiféle nap, hiszen Bear Grylls kalandregény-sorozatának tizenegyedik része messze északra, kétszáz kilométerrel a sarkkörön túlra repíti az olvasót. A regény főhőse Beck Granger, aki szabadidejében a Green Force nevű környezetvédő csoportnak dolgozik, ám egy szép napon találkozik egy régi ismerősével, és hirtelen az egész élete fenekestül felfordul. A sarkvidéken közelít a zord tél, és Grangernek a rendkívüli körülmények mellett egy bűnbandával is fel kell vennie a harcot.

Nem tudja pontosan, kik és miért üldözik a hó és jég birodalmában, egy biztos: az életére törnek. És neki mindig egy lépéssel üldözői előtt kell járnia.

A Bear Grylls-sorozatoktól megszokott, könnyed, de plasztikus sztori képes elérni, hogy belefeledkezzen az olvasó.

Ne várjunk különös magasságokat és mélységeket, A raptor küldetés pontosan az, ami: izgalmas kalandregény. De annak remek.

Peter May: Vesztegzár

Végre vége a karanténnak, és lehet járni-kelni kedvünkre, sőt nyaralhatunk is – igaz, célszerű azért óvatosan úti célt választani. De akkor is: kinek van kedve visszagondolni a járványos időkre? Nem akarunk ünneprontók lenni, de most olyan könyvet ajánlunk, amely legalábbis egy-két szempontból hasonlít arra, amit tavasszal éltünk át idehaza és szerte a világon.

Viszont olyan jó, hogy nincs szívünk kihagyni.

Peter May Vesztegzár című – egyébként 2005-ben született – disztópiájában egy halálos vírus miatt lezárják Londont, majd pedig lényegében az egész világot. Képtelenség? Számos kiadó ezzel utasította vissza a kéziratot annak idején, ám May thrillere azóta hatalmas népszerűségnek örvend.

A történet szerint Jack MacNeil detektívfelügyelő egy munkanapját követjük végig. A férfi afféle klasszikus, kisiklott életű nyomozó: házassága romokban, a karrierjének vége, ő maga enyhén cinikus, kiábrándult, de közben okos és elhivatott. A sors nem véletlenül rá méri egy egészen különleges ügy kivizsgálását: egy építési telken egy gyermek lecsupaszított csontjaira bukkannak. Ezzel elindul a hajsza a gyilkos után, a világváros, London egészen szürreális kulisszái között.

Tökéletes krimi, izgalmas és letehetetlen. May nagyszerűen ír, mindvégig képes fenntartani a feszültséget.

Alexander McCall Smith: Franciaország második legrosszabb vendéglője

Ha irodalmi értelemben van jelentése annak, hogy „limonádé”, a skót szerző új könyve egészen biztosan az. Könnyed, frissítő, finom. Szó szerint is, hiszen a francia gasztronómia világába (is) kalauzol. És milyen jó a címe!

De nem csak az. Maga a sztori is. A korábban az író Találkozzunk Toszkánában! című könyvében feltűnt főszereplő, Paul Stuart most Chloé nevű nagynénje hívására egy hangulatos kis francia faluba utazik, ami azért érdekes, mert köztudomású róla, hogy itt működik az ország második legrosszabb vendéglője. A skót gasztroszakértő épp Az étel filozófiája című, nagyszabású könyvén dolgozik. Illetve: dolgozna. Az étterem élete ugyanis felbolydul – felmondások, a pincérnő munkaidőben megszülető gyermeke, egyéb galibák –, így végül maga Paul Stuart kénytelen beugrani. A kialakult helyzetet szakmai kihívásnak tekinti, és

perfekcionista lévén elhatározza, hogy felvirágoztatja a kisvendéglőt.

Bár ki sem látszik a munkából, közben még arra is kénytelen rádöbbenni, hogy nagynénje múltja sötét titkokat rejt. És hát valahogy ezt a helyzetet is kezelni kéne…

A Franciaország második legrosszabb vendéglője tele van humorral, romantikával és napsütéssel.

Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció

1994. Történelmi év. Ekkor mutatták be a Jóbarátok című sorozat első epizódját Amerikában. És bár sokat vártak tőle, arra talán kevesen számítottak, hogy a hat New Yorkban élő fiatal sztorija tizenhat évvel később is a Netflix egyik legkedveltebb műsora lesz, és még 2020-ban is évi egymilliárd dollárt termel a gyártó Warner Bros. cégnek. (Az egykori szereplőknek pedig évi 10-20 millió dollárt.)

Saul Austerlitz bámulatra méltó alapossággal dolgozza fel a világ egyik legsikeresebb tévés produktumának előtörténetét,

megszületésének körülményeit, kezdve az alapötlet szárba szökkenésétől a tökéletes szereplők kiválasztásán át a megfelelő műsorsáv megtalálásáig.

A kötetből kiderül az is, mi lehet az oka, hogy a Jóbarátok ma is olyan korszerű, és hogy miért tartottak a sorozatot gyártó cégen belüli kritikusai attól, hogy pillanatokon belül megbukik. „Letehetetlen, vidám, humoros könyv” – hirdeti a fülszöveg, ami azonban nem igaz. Legalábbis nem ezek a legfőbb erényei, hanem az a már-már a legjobb kultúrtörténeti alapműveket idéző, sodró lendülettel előadott genezistörténet, amelyet ez a csodálatos sorozat kétségtelenül megérdemelt.