A világ egyik legnépszerűbb karácsonyi meséje E. T. A. Hoffmann német író Diótörő és Egérkirály című írása, amely most a Libri karácsonyi ajándékkönyv-akciója keretében gyönyörű illusztrációkkal, Sárközy György klasszikus, míves fordításában jelenik meg a Libri és a Scolar kiadó jóvoltából.

Jogot végzett, hivatalnokként dolgozott, emellett zenét szerzett, remekül rajzolt, festett és – mintegy mellesleg – írt is. A visszaemlékezések szerint legalábbis amikor tevékenységeiről kérdezték, az 1776-ban a poroszországi Königsbergben született E. T. A. Hoffmann ebben a sorrendben sorolta fel a mesterségeket, melyekhez ért.

Ehhez képest – bár zenekritikusként is komoly tekintélyre tett szert – egyértelműen íróként maradt meg az utókor emlékezetében, köszönhetően elsősorban leghíresebb művének, Az arany virágcserépnek, és persze a Diótörőnek, amely minden decemberben újra meg újra „letarolja” a világ könyvesboltjait, színházait, koncerttermeit.

A képen E. T. A. Hoffmann Diótörő és az Egérkirály című könyve a Libri díszkiadásában.

Az 1816-ban írt karácsonyi mese magán hordozza a hoffmanni világ jellemzőit. A (nyárs)polgári környezetben felbukkanó groteszk, egyszerre ijesztő és szerethető mesebeli lények, a valóság és a fantázia keveredése talán itt a leglátványosabb.

Karácsony este van, Marika és Frici, Stahlbaum egészségügyi főtanácsos két kisebbik gyermeke alig várja az ajándékokat. Sok más mellett egy fura, egyszerre fess és kissé nevetséges figura is rejtőzik a fenyőfa alatt – ő Diótörő. Miután Frici túl nagy diókat tör vele, és kitöri néhány fogát, Marika veszi pártfogásába a nem túl szép fabábut. Késő estig játszik vele – és szemtanúja lesz, amint Diótörő megküzd a hétfejű Egérkirállyal.

A harc közben Marika is megsérül, a vitrin kitörő üvege megvágja a kezét. Ágyban kell maradnia – unalmát Drosselmeier keresztpapa meséi enyhítik. A keresztapa elmeséli az előzményeket, kiderül, miért esküdött bosszút az Egérkirály. Diótörő egy újabb csatában legyőzi a szörnyeteget, Marikát pedig elviszi a birodalmába. Környezete persze csak mosolyog a kislány által előadottakon, ám a mese végére marad még egy csavar: Drosselmeier keresztapa unokaöccsének képében megjelenik a Stahlbaum-házban az átok alól szabadult Diótörő, és feleségül kéri Marikát.

A képen E. T. A. Hoffmann Diótörő és az Egérkirály című könyve a Libri díszkiadásában.

„A menyegzőn huszonkétezer ragyogó gyöngyökkel és gyémántokkal ékes baba táncolt, és Marika a mai napig királynője annak az országnak, amelyben mindenütt csillogó Karácsony-erdőket, áttetsző Marcipán-palotákat, egyszóval a legpompásabb és legcsodálatosabb dolgokat láthatja, akinek szeme van a látásra” – zárul Hoffmann meséje.

Amelyet megjelenésekor sokan elragadtatással fogadtak, míg mások korántsem rajongtak érte.

Az író egész életművére jellemző, hogy életében sokkal népszerűbb volt külföldön, mint német nyelvterületen. Pedig Hoffmann jól felismerhetően hordozza magán a német romantika és a Sturm und Drang hatásait, művészete ebből a közegből nőtt ki. Bár nem tartozott szorosan a köreikhez, irodalmi munkásságára jelentős hatást gyakorolt Friedrich Schlegel és Novalis – a magától értetődő átjárás a valós és egy másik, csodálatos világ között náluk is felfedezhető, ugyanakkor Hoffmann volt az első romantikus szerző, aki radikálisan és könyörtelenül ábrázolta az emberi létezés „árnyoldalait” is.

Johann Wolfgang von Goethe nem tudott mit kezdeni írásaival – egy általa fordított, és az eredetihez képest is érdesebbre faragott tanulmány például így fogalmaz: „Efféle meséket még kritizálni is lehetetlen, mert ezek pusztán egy beteg elme lázálmai”.

A képen E. T. A. Hoffmann Diótörő és az Egérkirály című könyve a Libri díszkiadásában.

Nem rajongott Hoffmannért, különösen a Diótörőért Wilhelm Grimm sem – „ez a Hoffmann számomra elejétől a végéig visszataszító”, írta –, de Heinrich Heinére nagy hatást gyakorolt a művészete, Franciaországban és Oroszországban pedig már életében klasszikusnak, többek között Balzac vagy éppen Gogol egyik nagy ihletőjének számított.

Akárhogy is, a Diótörő meséje megkerülhetetlen klasszikus.

Nem múlhat el karácsony Csajkovszkij a műből írt balettje vagy éppen a boltok polcain felbukkanó Diótörő-figurák nélkül – de aki igazán bensőséges és meghitt élményre vágyik, a legjobban teszi, ha könyvalakban „fogyasztja” a művet. Varázslatos, hol borzongató, hol pedig felemelő mesevilág, happy enddel. Nagyobbacska gyerekek maguk is olvashatják – de a legjobb talán, ha a szülőkkel közösen lépnek be Hoffmann különleges univerzumába.

A díszkötet november 1-től 10 000 Ft-os vásárlás esetén 899 Ft-ért érhető el a Libri könyvesboltokban és a libri.hu oldalon. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. A Libri oldalán még több információt talál a kötetről.

Még több cikk a témában: