• Magyar író, költő és ügyvéd, „a nemzet ébresztője.” A reformkori költészet kiteljesedéseként számontartott Szózat (1836) szerzője.
  • Nyolc éven át volt Perczel Mór házitanítója, aki később az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hős tábornoka lett. Vörösmarty első – viszonzatlan – szerelme és múzsája a Perczel-család lánygyermeke, Adél volt.
  • Egyik legfontosabb műve a Zalán futása című elégikus eposz (1825), amely a klasszicizmus formakövető gyakorlatát elegyítette a romantikára jellemző, a magyar nemzeteszményt éltető témaválasztással: a hexameterben íródott eposz Árpád honfoglalásának és Zalán bolgár fejedelemmel vívott küzdelmét énekli meg. Sokan a mű megjelenésétől számítják a reformkor kezdetét.
  • Amikor Jedlik Ányos, a szódavíz feltalálója egy fóti borospincében felöntötte legújabb találmányával az asztaltársaság félig teli borospoharait, elnevezte a szódás bort „spriccernek.” A társaságban ülő Vörösmartynak azonban nem tetszett a németes hangzású kifejezés – így neki köszönhetjük „fröccs” szavunkat. A Tünde név szintén Vörösmarty találmánya, Csongor és Tünde (1830) című színművében jelent meg először.