Christina harcait mutatja be, aki Brazília egyik legnagyobb favellájában élt 8 éves koráig. Onnan került el Svédországba az örökbefogadó szülei által, egy egészen másmilyen világba. Emlékeit meséli el, amikor még utcagyerekként élt. Láthatjuk, mekkora társadalmi különbségek uralkodnak a mai napig Dél-Amerika országaiban. Naponta több gyermek veszti életét különböző okok miatt az utcán, de a vezetők csak elfordítják a fejüket. Mindeközben megismerhetünk egy csodálatos kultúrát. Ez az életrajzi regény megmutatja, hogy a szélsőséges nincstelenségben, magány, veszteség és bántalmazások közepette is a szeretet és a hit mérhetetlenül nagy erővel bír. Megtanít arra, hogy „Soha ne add fel!”.
Elrabolt életek
Megjelenése után azonnal megvettem a könyvet és nagyon hamar el is olvastam. A két idősíkon futó