A divat nem csupán ruhák és kiegészítők – történetek, identitások és korszakok szövik át őket, akárcsak a jó könyveket. Ha szenvedéllyel követed a trendeket, vagy egyszerűen lenyűgöznek a különböző stílusok és szeretnéd jobban beleásni magad a témába, ezek a könyvek új szemszögből mutatják meg, mit is jelent „magadra venni” valamit.
Glenys Johnson: Vivienne Westwood – Divatikonok VIII.
Chanel, Dior és a többi elegáns, minimalista dizájner után a Divatikonok-sorozat nyolcadik része kissé más irányt vesz: ezúttal a punk mozgalmat maga is legalább annyira formáló, mint amennyire abból teljes munkássága során táplálkozó Dame Vivienne Westwoodról van szó. Westwood minden alkotásából süt az a harag, amiből a punk mozgalom született, eredendően rebellis alkatként pedig gyakorlatilag semmi másról nem szólt dizájneri munkássága, mint arról, hogy újabbnál újabb módokat találjon a felforgatásra, a határfeszegetésre és a status quo megkérdőjelezésére. Ahogy ő fogalmazott: „Abban a reményben tervezek ruhákat, hogy megtöröm a hagyományokat”. A kötet végigvezet Westwood alkotói szárnypróbálgatásaitól egészen a nagy sikerekig, a fűzőkészítéstől a tartán és a Harris Tweed szokatlan használatáig. Természetesen a szöveges főhajtás mellett bőségesen jut hely a kollekciók, kifutók és kosztümök képeinek is.
Bősze Ádám: Mozart bikiniben – Zeneszerzők viselt dolgairól
Bősze Ádám azon közszolgálati munkát végző szerzők egyike, akiknek életcélja, hogy próbálják lefordítani az emberek nyelvére a magasművészetet, és emberarcúvá tenni annak művelőit. Ő a zenészekre fókuszálva teszi mindezt: előző köteteiben körbejárta a zeneművészet rémalakjait, és természetesen nem hagyta ki a mindig hatásos ziccert sem: a legnagyobb komolyzenei alkotók hálószobatitkaiba is betekintést engedett. Muzsikusai ezúttal nem meztelenkednek, épp ellenkezőleg: a zeneszerzők öltözködési szokásai mentén haladunk végig a zenetörténelmen. Ami változatlan, az a fergeteges humor, amivel a szerző mindezt közvetíti, és a végtelenül mély, kiterjedt tudásbázis, ami a történetek alapját adja. A kötethez tartozik egy sor ún. „zenei illusztráció” is, ami QR-kódok segítségével lehet meghallgatni – igazi multimédia-élmény. Szóval, ha eddig nem is sejtetted, mennyi zaftos pletykát szolgáltat a zenetörténet, Bősze Ádám képbe hoz többek között azzal, hogy melyik volt a zenetörténet legpiperkőcebb családja, miért hordott Clara Schumann egész életében gyászruhát, és hogy Richard Wagner fényűző, pazarló életmódja miként vívta ki kortársai ellenszenvét.
Rebecca Godfrey & Leslie Jamison: Fekete galamb
Peggy Guggenheim, mint oly sokan – nos, ami azt illeti, nagyjából mindenki – valójában mindent azért csinált, hogy szeretetet kapjon. Rideg anyja nem adott biztonságos alapot, apja elhagyta őket, és hiába származott a világ egyik leggazdagabb családjából, érzelmi szempontból nincstelenül indult az élete. Innen nézve minimális lélektani alapismeretekkel sem meglepő, hogy Peggy Guggenheim élete az intenzív szeretetpótlás utáni rohanásról szólt – fenséges díszletek között, de nem kevésbé megrendítően. A hajsza első állomása a dübörgő húszas évek forgataga, majd a párizsi művészvilág volt, aztán újabb és újabb viharos viszonyok, férj, gyerekek – de a magány, amivel az életét kezdte, örökké társa maradt. Peggy Guggenheim élete egyszerre inspiráló és lesújtó: hiszen ki ne vágyna arra, hogy mesés örökségéből még mesésebb karriert építsen, örökre bevésve a nevét a modern művészet történetébe, magángyűjteményének pedig világszerte csodájára járjanak – ugyanakkor ki akarná azt a mérhetetlen szeretetlenséget, ami városokon és több tucatnyi viharos szerelmen keresztül űzte ezt a nőt?
Kapcsolódó cikkek:
