A szemkápráztató vászon, a termek varázslatos sötétje, a sztereó hangrendszer dübörgése – mind elengedhetetlen kellékei annak a moziélménynek, ami a korszakalkotó filmalkotások mellett maradandó nyomokat hagyhat az emberben. Hányszor vártuk mi is nagy izgalommal, hogy bekapcsoljon a vetítőgép, kihunyjanak a fények, mindenki elfoglalja a helyét, és kezdetét vegye a pergő filmkockákból álló csoda.
Pár óráig a valóságot hátrahagyva kísérhettünk végig egy-egy románcot, osztozhattunk fordulatos kalandokban a főszereplővel, nevethettünk vagy éppen sírhattunk felszabadultan a különféle történeteken. Semmihez sem fogható az az eksztatikus állapot, amikor egy nagyszerű moziélmény után kavargó gondolatokkal, az érzelmek széles skáláján lépkedve végre átbeszélhetjük a látottakat, megoszthatjuk egymással benyomásainkat.
Persze, van akinek a mozi nem csupán egy kellemes, szabadidős program. Némelyeknek a filmnézés szent hobbi, sőt egyet jelent az élettel. Többnyire belőlük lesznek a filmteoretikusok, kritikusok, és nem utolsó sorban a filmrendezők. Vajon a hivatás választja az embert? Hollywood örökifjú fenegyereke esetében erről kell beszélnünk.
Quentin Tarantino könyve, a Cinema Speculation egyszerre nevezhető memoárgyűjteménynek, esszékötetnek, önéletrajznak és persze filmtörténeti áttekintőnek. Visszaemlékezések és sajátos elemzések ötvözésével teszi tiszteletét a mozgókép évtizedeken átívelő kultusza előtt, és mindezt a maga szenvedélyes, sokszor csapongó, sokszor szabadszájú stílusában teszi.
Tarantino direkt kerüli az akadémikus szemléletmódot, hiszen tudását nem az egyetemen, hanem mozitermekben és első komolyabb munkahelyén, egy videótékában szedte össze. Páratlan leleménnyel vonja be az olvasót abba a világba, amely később az egész látásmódját, művészetét meghatározta. Gyerekkori élményeitől kezdve megkerülhetetlen klasszikusokon át egészen a B-kategóriás horrorfilmekig megszámlálhatatlan alkotást elemez a kötetben. A Cinema Speculation egyfelől gondolatébresztő betekintés a sajátos stílusú rendező elméjébe, másfelől pedig egy filmrajongó szenvedélyes vallomása a mozi szeretetéről.
Azoknak, akik többet szeretnének tudni a 70-es évek amerikai életérzéséről, a filmművészet kultikus darabjairól vagy úgy általában Hollywoodról, az öntörvényű mester legújabb kötete kötelező olvasmány.
Ha szeretnél naponta legalább 20 percet olvasni, szeretnél új ismeretek szerezni, vagy beleolvasnál egy-egy érdekes kötetbe, keresd fel a Libri 20 perc könyvklubot vagy az ahhoz kapcsolódó kalendáriumot, ahol ezen a cikken kívül több érdekes írást is olvashatsz!
Kiemelt kép: Quentin Tarantino a Kutyaszorítóban című filmben / Forrás: IMDB
