Grosschmid Sándor néven született Kassán. Író, költő, újságíró, aki a magyar polgári világ kiemelkedő jelentőségű krónikása lett, az 1934-ben megjelent Egy polgár vallomásai és az 1942-es A gyertyák csonkig égnek című könyvei, valamint szépirodalmi igényességgel megírt naplói a magyar irodalom klasszikusai közé emelték.
Márai huszonhárom éves korában kötött házasságot Matzner Ilonával – Lolával. Mivel a lány szülei ellenezték a frigyet, titokban esküdtek meg, rajtuk és a két tanún kívül senki nem volt jelen a szertartásnál. Felesége hat évtizeden át mindenben támogatta a szerzőt, Lola 1986-ban bekövetkezett haláláig kitartottak egymás mellett.
Amikor 1935 januárjában a világhírű írói nagyság, Thomas Mann ellátogatott Budapestre, Márai volt az egyik, aki az írót a Budai Várban kalauzolta, ezen kívül vezércikkben üdvözölte a kollégáját.
A háború előtt is sokat élt külföldön, de 1948-ban végleg elhagyta Magyarországot. Itthon a szocializmus évtizedeiben nem adták ki a műveit. A 80-as évek enyhülése során már lett volna lehetősége Magyarországon publikálni, ő azonban erre egészen addig nem volt hajlandó, amíg hazájában orosz csapatok állomásoznak. A rendszerváltást már nem érhette meg, 1989 februárjában pisztollyal vetett véget életének San Diegóban.
