• Ő volt az árnyékban élő tehetség. Babits Mihály feleségeként akár könnyűszerrel egyengethette volna saját irodalmi útját, ám a költőóriás mellett sosem tudott igazán kibontakozni. Tanner Ilona 1895-ben született Budapesten. Fiatalkorában számos művészeti ágban kipróbálta magát, édesanyja megözvegyülése után azonban neki kellett előlépnie a családfenntartónak. A külügyminisztériumban vállalt tisztviselői állást, ahol több alkalommal is szexuális zaklatások érték.
  • Összeköttetések híján, személyesen kereste fel a szerkesztőségeket, hogy költeményéit publikáltassa. Kisebb-nagyobb sikerek mellett verseit a Hét, illetve a Vasárnapi újság közölte. Szabó Lőrincen keresztül ismerkedett meg személyesen Babits Mihállyal, aki 1921-ben feleségül vette. Házasságuk inkább a kölcsönös tiszteleten, mintsem a szerelmen alapult. Babits Mihály nyomásának engedve Török Sophie név alatt írta irodalmi műveit, kritikáit. Habár megjelentetett több verseskötetet, valamint két regényt is, a „költőfeleség” szerep végigkísérte egész életét.
  • Férjét hosszan tartó betegsége alatt hűségesen ápolta, halála után gondozta a hagyatékát. Babits elvesztésével azonban alkotói válságba került, rövidesen az írással is felhagyott. Miután a költő több kötete az 1950-es években tiltólistára került, feleségének még nehezebb lett a sorsa, állást nem kapott, baráti segítségekből tartotta fenn magát, majd szanatóriumba kényszerült. Állandó betegeskedését követően Budapesten hunyt el 59 évesen.
  • A kortárs kritika elismerően nyilatkozott szépírói teljesítményéről, a kor legjobbjai között tartották számon, akinek prózája a modern női lélek sokoldalú, érzékeny rajzát mutatta föl.