• Festő, költő, drámaíró, A vérpohár (1822), Viszontlátás (1823) és Tihamér (1825) című történeteinek köszönhetően a magyar novellairodalom egyik első jeles képviselője.
  • Soha nem volt jó a kapcsolata apjával, mert az nem tudta megbocsátani neki iskolakerülésre mutatott hajlandóságát, kicsapongó életmódját. Tizenhat éves fiát hadiakadémiára küldte, és még az után sem változott meg a véleménye, hogy Kisfaludy többször is kitüntette magát bátorságával a Napóleon elleni háborúkban.
  • Kisfaludy művészi útkeresése hosszú évekig tartott. Festészetet tanult – legalábbis amikor bejárt óráira, és nem a barátaival iszogatott –, közben verseket és drámákat írt. 31 éves volt, amikor a Pesti Német Színház bemutatta A tatárok Magyarországon (1819) című darabját, és az előadás váratlan sikert ért el. A pesti közönség szinte egyik napról a másikra változtatta Kisfaludyt nélkülöző, ismeretlen festőből országosan ismert íróvá.
  • Kisfaludy színrelépése fontos változást hozott a magyar irodalomba. Az addig Kazinczy széphalmi birtoka köré összpontosuló klasszicista irányvonalat a pesti, nagyvárosi romantika és a nemzeteszmény váltotta fel. Kisfaludy irodalmi törekvései adtak teret olyan fiatal költőknek, mint Bajza József és Vörösmarty Mihály.