• Költő, irodalmár és nyelvújító, a magyar klasszicizmus kiemelkedő alakja, aki irodalmi és irodalomszervező tevékenységével az egész ország kulturális életére nagy hatást gyakorolt.
  • Jakobinus kapcsolatai miatt 1794-ben összefüggésbe hozták a Martinovics-féle összeesküvéssel és halálra ítélték, ám később I. Ferenc király megkegyelmezett neki és az ítéletet várfogságra módosították. Összesen több mint hat és fél évig raboskodott a spielbergi várbörtönben, Kufsteinben és Munkácson. Testi-lelki megpróbáltatásainak érzékletes krónikája Fogságom naplója című műve, ami teljes terjedelmében csak halálának 100. évfordulóján, 1931-ben látott napvilágot.
  • 1804-ben kötött házasságot Török Sophie-val. Széphalmon éltek, ami Kazinczy jelenléte miatt a magyar irodalmi élet egyik központja lett. Ennek ellenére élete végéig anyagi gondokkal küzdött, többek között azért, mert a királyi udvar többször is kifizettette vele korábbi fogva tartásának költségeit.
  • 61 éves korában, 1820-ban született nyolcadik gyermeke, Kazinczy Lajos, aki később tevékeny részt vállalt az 1848/49-es szabadságharcban. Ezredesi rangig jutott a honvédségben és nagyban hozzájárult a tavaszi hadjárat sikereihez is. Csak a világosi fegyverletétel után 12 nappal adta meg magát. 1849. október 25-én, 29 éves korában végezték ki.
  • Debrecenben született költő, a magyar felvilágosodás irodalmának központi alakja. Műveltsége példaértékű volt, a világirodalomban és a természettudományokban egyaránt jártas volt. Iskolái végeztével már beszélt latinul, görögül, németül, franciául és olaszul, valamint megismerkedett a héber, az arab és az angol nyelvvel is.
  • Még be sem fejezte tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban, máris tanítói állást kapott az intézményben, versei pedig elkezdték országszerte ismertté tenni. Levelezett a fiatal tehetségeket pártoló Kazinczyval is. Miután Kazinczyt letartóztatták a Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után, Csokonait elbocsátották állásából.
  • Szerelme, Vajda Julianna, a Lilla-versek ihletője a magyar irodalomtörténet egyik leghíresebb múzsája, akivel a költő Komáromban ismerkedett meg. A lány nem volt közömbös a költő iránt, ám szülei csak azzal a feltétellel egyeztek bele frigyükbe, hogy Csokonai tisztes állást talál. Néhány hónap múlva megunták a várakozást, és hozzáadták lányukat egy gazdag kereskedőhöz.
  • Egyik utolsó költeménye A lélek halhatatlansága (1804), amelyet Rhédei Lajosné temetésére írt, és amelyet a koporsó mellett maga szavalt el Nagyváradon. A temetésen megfázott és tüdőgyulladást kapott, betegsége néhány hónappal később, 31 éves korában az életét követelte.