• A kortárs magyar irodalom legsokoldalúbb és legegyedibb stílussal rendelkező alkotójaként tartjuk számon. 1938-ban született Budapesten, gyermekkorától kezdve egészen haláláig ugyanabban a házban élt Budán, a Lánchíd közelében. Gimnáziumi magyartanára Nemes Nagy Ágnes volt, ő bíztatta, hogy a versírást mint szabadidős tevékenységet bátran folytassa, sőt általa ismerte meg személyesen Ottlik Gézát, Mándy Ivánt és Mészöly Miklóst is.
  • Tandori Dezső egészen elementáris módon újította meg a 60-as, 70-es évek költészetének közlésformáját. 1968-ban jelent meg első kötete, a Töredék Hamletnek, mely azonnal magára vonta az irodalmi közvélemény kitüntetett figyelmét. Ezt követte az 1973-as Egy talált tárgy megtisztítása című kötet, mely filozofikus játékosságával, nyelvi leleményeivel roppant felszabadítóan hatott az akkori irodalmi légkörben.
  • Műfajokon átívelő munkássága mindig meglepte a kritikusokat és a szélesebb olvasóközönséget is. Keze alól medvekolóniákkal benépesített gyermekkönyvek kerültek ki, verseiben folyamatosan új poétikai eljárásokkal kísérletezett, Nat Roid álnéven krimiket írt, a világirodalmi alkotások felét ő fordította magyarra, de még grafikai alkotásokat is létrehozott.
  • Miután 1978-ban megkapta a József Attila-díjat, visszavonult az irodalmi nyilvánosságtól, több mint tíz évig csupán műveivel jelent meg a nagyközönség előtt. Ebben az időszakban minden idejét verebeinek szentelte, akikkel együtt élt, akiknek gondozását a legfőbb feladatnak tekintette.
  • Tandori Dezső életének 80-ik évében hunyt el Budapesten a mára ikonikussá vált Lánchíd utcai lakásában.