• Író, költő, újságíró, a Tisza és az Alföld tájainak értő szemlélője. Közeli barátság fűzte Babits Mihályhoz és Kosztolányi Dezsőhöz, a Nyugat szerkesztőségében is fontos szerepet játszott.
  • Nagyváradon, a nézőtérről szeretett bele a Sárvári Anna színésznőbe – széles körben ismert Anna-verseinek múzsájába –, érzései azonban soha nem találtak viszonzásra. Mindössze két-három alkalommal találkoztak, és a szerző gátlásos rajongása inkább riasztotta, mint vonzotta a színésznőt. Ennek ellenére, amikor Sárvári Anna 1938-ban öngyilkos lett, az ágya mellett egy Juhász Gyula-kötetet találtak, az Anna-verseknél kinyitva.
  • Mély vallásosságából fakadt a munkások és az alsó társadalmi rétegek iránt táplált felelősségérzete. Az őszirózsás forradalom után szerepet vállalt a szegedi Nemzeti Tanácsban, és bizakodón tekintett a Tanácsköztársaságra, aminek bukása után a szegedi színház igazgatóságából is távoznia kellett.
  • Egész életét a szorongás és a depresszió árnyékában élte le, többször kísérelt meg öngyilkosságot – 1914-ben például egy szállodai szobában pisztollyal lőtte mellbe magát, de ekkor még sikerült megmenteni. Végül 1937-ben, 54 éves korában vetett véget életének.