Felnőttként többnyire vicces visszaemlékezések alanya lehet Rózsika néni, aki vastagon kirúzsozott szájával összepuszilt, még akkor is, ha halványan rossz  érzések keverednek az emlékbe. A testi határok számunkra kellemetlen átlépését – főleg közeli hozzátartozó esetén, de egy idegennel szemben is – nehezen kommunikáljuk. Nem árt mindezt gyerekként megtanulni. Erről szól a Szabad a NEM című könyv.

A sok gyönyörű és kedves rajzzal illusztrált kötet szerzője Paulik Mónika szociológus, aki egy fajsúlyosabb, tabunak számító témában már írt könyvet, hogy segítse a szülők és gyerekeik közti kommunikációt. A Lili és a bátorság prevenciós mesekönyv, aminek célja, hogy könnyebben lehessen beszélgetni olyan témákról, amelyek segíthetnek a szexuális visszaélés megelőzésében.

Hogyan született meg ezeknek a könyveknek az ötlete és kik segítették a munkát?

A NANE Egyesülettel dolgoztam együtt egy kampányban, aminek keretében készült egy színházi előadás is Kérsz teát? címmel. Ez ugyan idősebbeknek, tizen-huszonéveseknek szól, de hasonló alapállásból. Azt dolgozza fel, hogy szabad nemet mondani a másik közeledésére, ha az nem komfortos, jogod van a nemhez, még akkor is, ha korábban beleegyeztél. És arról is szól, hogyan kell ezt fogadni a másik oldalon.

A most tizenkét éves lányom, akkoriban volt hatéves, és sokat gondolkoztam azon, hogyan lehetne mindezt átültetni a gyerekek nyelvére, mert azt tapasztaltam, hogy hiányzik ez a téma az oktatásból. Nemcsak a gyerekekéből, hanem a velük foglalkozó pszichológusok, szociális munkások oktatásából is. Úgyhogy inspirált, hogy írnom kell Katának egy könyvet, ebben Vincze Zsuzsa közreműködött.

Forrás: csimota_papirszinhaz, Instagram

Sok kislány azért lesz abúzus áldozata felnőtt nőként, mert nem tanult meg nemet mondani. Nehezen húzzuk meg a határokat, mi az, ami sok, ami már nem udvarlás, hanem nyomulás vagy még erősebb. Nyilván nincsenek egyértelmű definíciók erre, és mindenkinek máshol vannak a határai, ami mégis nagyon fontos: az egymásra figyelés és annak elfogadása, hogy a nem, az nem. Beleegyezett-e és ha nem, akkor ezt tiszteletben kell tartani. Az erre való felkészítést kisgyerekkorban kell elkezdeni.

A felnőtt hatalommal bír egy gyerek fölött, de ha szülőként mintát mutatunk, bizonyos dolgokban a beleegyezését kérjük, és elfogadjuk a nemleges választ, az azt mutatja, hogy ez természetes dolog.

Akkor a gyerek ehhez az attitűdhöz szokik hozzá, és feltűnik neki, ha más nem így reagál. A Lili és a bátorság a családon belüli szexuális erőszakról szól, arról, hogy bár egy gyereknek is lehetnek titkai, meg kell különböztetni a jó titkokat a rosszaktól. Ez utóbbiakat pedig nem szabad magunkban tartani. Amikor ez a könyv megjelent, sok szülői visszajelzést kaptam, milyen nagy segítség volt ez a mese egy-egy beszélgetésben, és hogy szükség lenne egy kisebbeknek szóló mesekönyvre is hasonló témakörben.

Így született meg a Szabad a NEM, ami arról szól, hogyan lehet és szabad bármilyen korban nemet mondani felnőttnek, gyereknek egyaránt, ha az megsérti a testi határainkat, ölbe kap, ölelget, összevissza puszil. Hány éveseknek szól a könyv? Mikor érdemes erről beszélgetni és hogyan?

Sok anyaga van ebben a témában a NANE Egyesületnek is, amit jól kiegészíthet egy mese. Az ilyen érzékeny kérdések megbeszélésére jobb megoldás, mint direkt emiatt leültetni a gyereket és szónokolni neki. Ajánlott már óvodáskorban elkezdeni, fontos megtanítani a kicsiket a saját és mások intimszférájának tiszteletére.

Tudniuk kell, hogy akár egymás közt is mondhatnak nemet,

hisz mindegyiküknek más az érzékenysége, az egyik gyereknek tágabbak a határai, a másik pedig mondjuk nem szeretne pisilni, ha mások is ott vannak. És persze a felnőtteknek is el kell fogadniuk, ha a gyereknek nem olyan napja van, és elhúzódik, ha jönnek a nagyszülők látogatóba, vagy hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy feloldódjon.

Szülőként azért sokszor átéli az ember, hogy a gyereke folyton vitatkozik és nemet mond…

Igen, de ne tévesszük össze azt a nemet, amikor például fürödni és fogat mosni kellene este azzal a nemmel, amikor egy kényesebb szituáció van. Egyaránt nehéz egy gyerek számára nemet mondani egy idegennek, de egy nagyon közeli hozzátartozónak is. Gondoljunk bele, mi is milyen nehezen mondunk nemet a főnökünknek vagy a családi ebéden a plusz süteményre.

Forrás: pagony.hu

A könyv elején nagyon hangsúlyos Szegedi Katalin neve, csakúgy mint a köszönetnyilvánítás Horváth Csillának és Veres Ildikónak.

Csilla találta ki a könyv címét. Veres Ildikó pszichológus, vele rengeteget beszélgettünk az írás előtt és közben is, sokat segített abban, hogy jól körüljárjam a témát. Az illusztrációkat pedig Szegedi Katalin rajzolta, aki nagy név a grafikusok között. Elküldtem neki a könyvet és ő hozta a saját világát, vízióját. Egy írónak talán annyiban nehézség ez, hogy fejben van egy látványvilág, megy egy mozi, amikor az ember dolgozik, de Katalin rajzai olyan művésziek és gyönyörűek, hogy könnyű volt velük azonosulni.

A Szabad a NEM, ahogy a Lili és a bátorság is nagy segítség lehet a szülőknek, pedagógusoknak. Milyen szülői, tanári visszajelzések érkeztek?  

A Lilit nem szabad közösségi feldolgozásra használni, sokkal érzékenyebb téma, minthogy kisgyerekekkel, csoportban csak úgy beszélgessenek róla. A Szabad a NEM viszont jól működik például óvódákban is. Kaptam visszajelzéseket óvónőktől, mert ez a téma problémát jelent, sokszor tanácstalanok és nincs eszközük a megoldásra. Nehéz megmagyarázni egy ölelgetős, nyitottabb gyereknek, miért nem szereti ezt a másik.

A mese azonban feloldja a didaktikus magyarázatokat, és az ehhez kapcsolódó érzések sokkal könnyebben átélhetők, megérthetők.  

Szinte kimeríthetetlen a témák sora, amikből érdemes lenne ilyen meséket írni. Van következő könyvterve?

Igen, gondolkozom valamin, de ez egyelőre maradjon titok. Még az előző könyv írásakor több külföldi kiadó munkáit megnéztük, nyelvterületenként 8-10 témafeldolgozást is, és persze, lenne bőven mit megírni. Például, hogy hogyan beszéljünk válás után a szülő új párjáról. Vannak hirtelen felmerülő, kényes kérdések, és olyan szituációk, amik nehézzé teszik a beszélgetést.

Ha például bevásárláskor, miközben az ember azon agyal, mit vegyen vacsorára, a gyereke pedig dumál, dumál, aztán egyszer csak feltesz egy kényes kérdést, de sem a hely, sem az idő nem alkalmas azt végiggondolni, pedig fontos lenne jól válaszolni, na, ilyenkor jó lenne egy mesekönyvhöz nyúlni, hogy ne felejtődjön el a válasz. Szeretem az olyan meséket, amiken keresztül jobban lehet kapcsolódni a gyerekek mindennapjaihoz, hétköznapi gondolataihoz, kérdéseihez.