A mindennapok eseményei közül időről időre kiemelkednek azok, amelyek utat találnak a történelemkönyvekbe, sőt, bizonyos esetekben kihatással vannak egy egész nemzet történelemszemléletére is. Idén Magyarországon egy meghatározó és egyben szomorú évfordulóról emlékeztünk meg, hiszen 1920 júniusában örökké megváltozott az ország sorsa. Száz évvel ezelőtt, a trianoni szerződés értelmében Magyarország területe az egyharmadára csökkent, a leválasztott területek pedig a szomszédos országokhoz kerültek.

A Libri Trendben ezúttal olyan könyveket ajánlunk, amelyek törekednek – néhol objektivitásra törekvő, olykor pedig bevallottan szubjektív hangnemben – végigvenni, hogy mi is történt Versailles-ban 1920. június 4-én, és az ott született döntéseknek milyen következményei voltak az ország lakóinak sorsára. Ezek mellett egy olyan könyvet is bemutatunk, amivel jobban megismerhetjük Horthy Miklóst, a Trianon utáni korszak egyik legmegosztóbb történelmi személyiségét.

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921

A trianoni békediktátum traumája egy évszázada kísérti a magyar társadalmat. A veszteség terhe olyan súllyal nehezedik ránk, hogy az objektív visszatekintés lehetősége egyre távolabbi vágyálomnak tűnik. Ablonczy Balázs, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa nem is erre törekszik, hanem a nagypolitika döntéseinek árnyékában élni kényszerülőket, a társadalom különböző rétegeit helyezi mikroszkóp alá. Dokumentumok segítségével, egyéni sorsokat felelevenítve mutatja be a magyarlakta területekre benyomuló román és csehszlovák hadsereg módszereit, az átalakuló oktatási rendszer anomáliáit és még ezernyi mélyen emberi történetet ebből a vészterhes korszakból.


Száraz Miklós György: Fájó Trianon

Teljesen más érzés a kortárs történészek és írók szemüvegén keresztül szemlélni a száz évvel ezelőtti eseményeket, mint azokén át, akiket közvetlenül, szellemi és alkotói képességeik csúcsán ért a csapás. Az Osztozkodók, Az Ezüst Macska és az Apám darabokban című könyvek szerzője által szerkesztett kötetben olyan írók és gondolkodók korabeli szavain keresztül élhetjük át a békediktátum okozta nemzeti traumát, mint Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Weöres Sándor, Füst Milán, Ady Endre, Babits Mihály. Az ő szavaik kísérik a könyvben sorakozó képeket és tárgyi emlékeket, a magyar történelem egyik fordulópontjának megrázó mementóit.


Zeidler Miklós: Trianon – Nemzet és emlékezet

Ha valaki a trianoni békediktátum előzményeiről, körülményeiről és következményeiről a lehető legátfogóbb tudományos monográfiát szeretné a polcán tudni, az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Nemzet és emlékezet-sorozat Trianon-kiadásánál nehezen találhatna megfelelőbb kötetet. Zeidler Miklós, az MTA és az ELTE kutatója több éves munkával összegezte a kor nélkülözhetetlen dokumentumait, amiknek közérthető magyarázatával a laikusok számára is befogadható módon járja körül mindazokat a körülményeket, amik a magyar nemzet egyik legsúlyosabb tragédiájához vezettek. Emellett szakszerűen és részletesen bemutatja a békediktátum hazánk sorsára gyakorolt következményeit is.


Ungváry Krisztián: Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1944

Az első világháborúból óriási veszteségekkel kikeveredett Magyarország 1920-ban Horthy Miklósra, az Osztrák-Magyar Monarchia korábbi flottaparancsnokára bízta kormányzói posztját. Az ország politikai és gazdasági helyzetének stabilizálására törekvő Horthy megítélése főleg a második világháború alatt mutatott szerepvállalása, és a magyar holokauszt ellentmondásos, a fekete-fehér értelmezéseket magáról levető korszaka miatt a mai napig heves viták tárgya. Olyan vitáké, amelyek mára messze túlmutatnak a történész szakma keretein, és beférkőztek a napi politika elfogultságtól korántsem mentes szólamai közé. Ungváry Krisztián átfogú munkája a kormányzó alakja körül kialakult tévhitek eloszlatására és Horthy munkásságának tényszerű bemutatására törekszik, ami alapján mindannyian közelebb kerülhetünk hazánk 20. századi történelmének egyik legnehezebben megközelíthető személyéhez.