A magyar sci-fi és fantasztikus irodalom alkotói részesülnek elismerésben április 20-án – regény kategóriában a közönség szavazataira is számítanak a szervezők.

Hogy ki volt Zsoldos Péter? Az író és irodalomszervező 1930-ban született, és már gyerekkora óta tudatosan írónak készült. Az 1950-es években ismerkedett meg a sci-fivel, ezután a műfaj kiemelkedő hazai alkotója és szakértője lett. 1997-ben hunyt el – emlékére azóta osztják ki a legjobb sci-fi regényeket és elbeszéléseket jutalmazó Zsoldos-díjat.
Ettől az évtől kezdve a Libri is támogatja a kitüntetést, amelyet idén a legjobb fantasztikus műért is el lehet nyerni, ezenkívül bevezetik a fordítói kategóriát is. Külön választják ki a 2020-as és a 2021-es díjazottakat az előző évek legkiemelkedőbb alkotásaiból. A szakmai zsűri választásán felül a regény kategóriában közönségszavazás útján is hirdetnek díjazottat. A megújulás másik eleme, hogy a korábbi évekkel ellentétben a science fiction mellett már a fantasy és a fantasztikum más területén megjelenő műveket is lehet nevezni. A díj támogatásával a Libri az említett műfajok képviselőit kívánja pártfogolni, munkájukat elismerni.
A megújult elismerést 2021. április 20-án adják át, az író születésnapjának évfordulóján.

De milyen minőséget, jelentőséget képvisel ma a hazai sci-fi- és fantasy-irodalom? Mekkora a közönsége Magyarországon? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Takács Gábor szerkesztővel, a díjat gondozó szakmai testület tagjával.
„Mind a fantasztikum korábbi magyar állapotához mérten, mind pedig nemzetközi viszonylatban jó a helyzet – mondja Takács Gábor, amikor arról kérdezzük, nagyjából hol helyezhető el ma a sci-fi- és fantasy-irodalom Magyarországon. – A sci-fi a rendszerváltást követő zavaros időszak után mondhatjuk, hogy magára talált itthon, sok mű jelenik meg a szórakoztató kalandos történetektől a komoly, kortárs témákkal foglalkozó írásokig. A fantasy pedig a kezdeti, főleg szerepjátékos gyökerű alkotások után mára a nemzetközi trendeket magáévá tevő zsáner lett.”
A magyar fantasztikum egészére elmondható, hogy minden olvasó megtalálhatja az őt érdeklő regényeket és novellákat a piacon, teszi hozzá Takács Gábor. Bár a szerzők merítenek a korábbi hagyományokból, sok hazai alkotó élénken reagál a külföldi irányzatokra és ötletekre.

„Természetesen a minőséget tekintve itthon is nagyon vegyes a kép, de ez mindenhol így van a világon. Úgy gondolom, a méretéhez képest a magyar közegnek nincs szégyellnivalója” – tudjuk meg a szakértőtől. De vajon mekkora közönség fogyasztja ezt a típusú irodalmat?

„Nehéz megbecsülni a fantasy hazai olvasóinak számát – mondja Takács Gábor. –  Egyrészt mindig akad egy-egy sikeres könyv, ami nagyot szól (elég csak a Térség-sorozatra vagy A vajákra gondolni), másrészt az utóbbi évtizedben például a young adult olvasók egyre többször vesznek a kezükbe nem ifjúsági fantasztikumot, még ha csak alkalomszerűen is.

Az is nehezíti a pontos becslést, hogy vannak, akik csak bizonyos típusú könyveket, például klasszikus sci-fi szerzők regényeit vagy varázslós-kalandozós fantasyt keresnek. Ha tippelnem kéne, a keménymagot néhány ezresre tenném – fantasyt talán többen olvasnak, mint sci-fit, és csak részben van átjárás a két olvasótábor között, ezért lehet, hogy a valós szám nagyobb. De a magyar fantasztikus könyvkiadás a szűk rajongói rétegnél sokkal nagyobb közönséget el tud érni.”
A kilencvenes években kialakult idegenkedés a magyar szerzők iránt mára nagyjából eltűnt, derül ki Takács Gábor szavaiból. Ezt, mondja, jól le lehet mérni azon, hogy egyre több magyar író ír saját néven álnév helyett.

„Az olvasók, különösen azok, akik a 2000-es évek első tíz évében léptek be a fantasztikumba, nyitottak, sőt sokszor kifejezetten érdeklődők a hazai szerzők iránt. Ma már nem ritka, hogy egy magyar szerző ugyanolyan közkedvelt legyen itthon, mint amerikai vagy angol pályatársai.”

Valójában melyik ország, melyik író tekinthető „nagyhatalomnak” a műfajban ma? – merül fel a kérdés.  „Ha az összképet nézzük, egyértelműen az Egyesült Államok tekinthető a meghatározónak még ma is, ugyanakkor más angol nyelvű országok – Nagy-Britannia, Kanada – mellett az utóbbi évtizedekben ázsiai és afrikai, vagy ilyen gyökerekkel rendelkező amerikai szerzők is egyre nagyobb mértékben jelennek meg a nemzetközi piacon, így az abból merítő magyar könyvkiadásban is” – mondja Takács Gábor.

Ott van például a kínai Cixin Liu A háromtest probléma című regénye , ami elnyerte a Hugo-díjat (a legrangosabb amerikai sci-fi díjat), a skandináv és finn szerzők (Karin Tidbeck vagy Johanna Sinisalo) a weird irodalomban emelkednek ki, vagy az olyan fantasyírók, mint Nnedi Okorafor, aki nigériai, vagy R. F. Kuang, aki kínai gyökerekkel rendelkezik.

És hogy melyik a szerkesztő legfrissebb kedvence?
„Az egyik legizgalmasabb novellista ma talán az USA-ban élő Ken Liu, aki remekül vegyíti a kínai látásmódot a kortárs kérdésekkel, mint a klímaváltozás vagy a mesterséges intelligencia. Nagyon szeretem a brit Adrian Tchaikovsky sci-fijeit, amik bár a klasszikusabb irányzathoz tartoznak, mégis frissek és érdekesek. Mindenképpen megemlíteném A hollókirállyal hírnevet szerzett Suzanna Clarke-ot is, aki hosszú hallgatás után tavaly jelentkezett a Piranesi című regényével, amit azoknak is ajánlok, akik nem olvasnak fantasyt. Végül pedig kiemelném személyes kedvencemet, a fantasztikus irodalmat mindig szokatlan irányból megközelítő lengyel Jacek Dukajt.”