Elmagyarázni egy gyereknek a természet, a minket körülvevő világ működését egyszerűnek tűnhet, ám korántsem az. Erre a következtetésre jut legalábbis az, aki a piacon elérhető számtalan ismeretterjesztő könyvet tanulmányozza. Ebben a műfajban sem könnyű olyat alkotni, amely kellő mennyiségű és mélységű információt nyújt, ám közben nem gabalyodik bele túlzottan, követhetetlenül a részletekbe; amelynek nyelve, illusztrációi egzaktak és szórakoztatóak egyben.
A ScolarKid-sorozatban megjelent két kötet, A fák titkos élete és A méhek titkos élete remek példa arra, hogy kell ezt jól csinálni. A szerző, Moira Butterfield és az illusztrátor, Vivian Mineker jó arányérzékkel, érdekfeszítően mesél és rajzol a választott témáról; könyveik nem szájbarágósak, mégis kellően informatívak.
A könyvek szerkezete, kialakítása letisztult.
Az elején kézen fogja az olvasót kalauza – A fák titkos életében Rettenthetetlen Tölgyszív, az ötszáz éves tölgyfa, A méhek titkos életében pedig Zümi, a háziméh –, majd végigvezeti a fák, illetve a méhek történetén, elmagyarázza működésüket, a világ minden tájáról vett mesékkel tarkítva a biológiaóráról ismerős – de talán nem mindig megértett, megemésztett – információt.
Rettenthetetlen Tölgyszív születése történetével kezdi. „Valaha egy kemény, barna kabátba bújt magocska voltam – egy kupacos makkban csücsülő kis mag. Eljött a nap, mikor szülőfámnak meg kellett válnia tőlem, és lepottyantam az ágáról. A magok egy részét a szél elfújja az erdő távoli zugaiba. A magok másik részét a madarak felcsipegetik, majd az ürülékükkel kipottyantják. És hogy velem mi lett? Egy egér ellopott!”
A történet persze szerencsés véget ér, a földbe elásott makk előbb hajszálvékony gyökeret ereszt, hajtást növeszt, majd kibújnak első, zsenge levelei – a többi pedig már (tölgy)történelem. A továbbiakban kiderül, hogyan táplálkozik egy fa, mikor éri el végső méretét, hány évig élhet, milyen állatok laknak az erdőkben, a fákon és a fákban, hogyan tereferélnek egymással a gyökereiket összekötő gombahálózaton keresztül. De megtudjuk azt is, milyen veszélyes lehet egy apró, hernyó vagy egy kis bogár egy hatalmas fára is, és a növények hogyan védekeznek támadásuk ellen.
Nagyon jók az ismeretterjesztő részek közt elhelyezett mesék. A fák titkos életéből a kedvencünk talán A nyári vihar című norvég mese a kis Thorról, akinek éktelen dühét egy anyamedve csillapítja le, de nagyon szép Az életfa című perzsa mese is.
Vagy épp az indiai fügefáról szóló, amelyben egy elefánt és egy majom beszélget a mézédes termést és árnyékot kínáló fügefa alatt. „Ezekben a magocskákban egy-egy óriási fa vár arra, hogy megnőhessen. Egyetértesz? – kérdezte a majom. – Igen. Hihetetlennek tűnik, ha belegondolunk – bólintott az elefánt. – Ez egy csoda, itt a szemünk előtt – mondta a majom. – Ennek a fának minden egyes fügéje rengeteg magot rejt, és ez azt mutatja, hogy a világ tele van csodával, és bármi lehetséges, öreg cimbora.”
Hogy a világ milyen csodálatos – erről szól A méhek titkos élete is, amely a fákról szóló kiadványhoz hasonló „kaptafára” készült – ám ez egyáltalán nem baj, sőt. „Kedves Olvasó! Velünk, méhekkel a világon sokfelé találkozhatsz: erdőben, városban és olyan mezőn is, mint az én otthonom. Érdekel, hogy miért sürgölődünk annyit? Gyere velem, megmutatom! Meglátogathatsz az otthonomban, és elkísérhetsz, mikor útra kelek” – kezdi köszöntőjét Zümi, a háziméh, és kezdődhet az utazás a méhek világába.
Születés, felépítés, a kaptár, a méhek eledele és a többi tudnivaló, köztük a méhek táncának leírása. (Felnőtteknek) közismert és gyakran bemutatott téma, de nem mindegy, hogyan magyarázzuk el egy gyerek olvasónak. „Minden felderítőút után visszatérek a kaptárhoz, és elmondom a társaimnak, hogy hol találtam nektárral vagy virágporral teli növényeket. Vajon miképpen tudatom velük, hogy hova kell menni, ha nem tudok beszélni? Egészen fantasztikus módon: eltáncolom!” – olvassuk, majd megtudjuk, potrohuk rázásával és a nap helyzetének tudatosításával a méhek hogyan jelzik az irányokat, a távolságot, a fellelt nektár mennyiségét, helyzetét.
A kötet a világon élő különböző méhfajtákat is bemutatja, így derül ki, hogy a Földön húszezerféle méh él, ám ezek közül csak kevés mézelő, azaz készít mézet is. A mesék itt is lenyűgözőek – például az a thaiföldi történet, amelyből kiderül, hogyan lett az elefántnak ormánya. Bizony, a méheknek még ehhez is köze van!
A fák titkos élete és A méhek titkos élete amellett, hogy élvezetesen, játékosan, mégis szakértő módon egészítheti ki akár az iskolai tananyagot is,
tudatosítja (ifjú) olvasójában, mennyire fontos a körülöttünk létező természet a mi életünk szempontjából is. Világossá teszi, hogy életünk sem méhek, sem fák nélkül nem lenne lehetséges – éppen ezért különösen lényeges, hogy óvjuk őket és odafigyeljünk rájuk.
Kiemelt kép forrása: nuskamiskaland, Instagram