Évente nagyjából 120 írásművet olvas végig az az öttagú zsűri, amely arról dönt, hogy az ifjúsági- és gyerekkönyvek közül, melyek kapjanak díjat. A pályázatról, a szervezet munkájáról, és hogy miért fontos a szépirodalmon belül a gyerekkönyvekkel is kiemelten foglalkozni, Szekeres Nikivel beszélgettünk.
Ő az Év Gyerekkönyve Díj egyik főszervezője, egyúttal a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is, ami egy nemzetközi gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó szervezet (IBBY) magyar tagszervezete. Bár az éves működésükhöz nem kell rengeteg pénz, minden évben elő kell teremteniük azt a 6-700 ezer forintot, amit tagdíjként kell befizetni a nemzetközi szervezetbe.
„Szerencsére van pár lelkes támogatónk – ilyen a Libri is, amely az Év Gyerekkönyve Díjat támogatja, hogy ne csak oklevelet nyújthassunk át a nyerteseknek, illetve reklámfelületet biztosít a boltjaiban és online is a könyveknek –, van, aki szakmai erejével, van, aki reklámmal, marketinggel többnyire önkéntes alapon segít, és van, aki tagdíjjal, támogatással. Létrejött az egyesületen belül egy mára már erős kiadói bázis, amely a 3000 forintos tagdíj helyett kiemelt összeggel segít minket” – mesél kérdésünkre Szekeres Niki a díj hátteréről.
A Magyar Gyerekkönyv Fórum idén működésének hetedik évébe lép, ők szervezik meg és adják át az Év Gyerekkönyve Díjat, ami ebben az évben két új kategóriával bővül. Az elismerés nemcsak a szerzőknek jár, díjat kapnak az illusztrátorok, a műfordítók, a szerkesztők is, nagy kedvenc a leginnovatívabb könyv díja, ami az egyik legizgalmasabb témája a zsűrizésnek. A látvánnyal sokkal jobban lehet feszegetni a határokat, ezért is igazán inspiráló kategória az illusztráció, hisz a gyerekkönyvekről úgy általában elmondható, hogy egy részük túlmutat önmagán, érdekes vizuális tárgyként is kézbe lehet venni a műveket.
Ami a Gyerekkönyv Fórum struktúrájába nem fér, azt díjazza a HUBBY: egy induló, új vagy éppen egy jól működő, hiteles és igényes kiadói csapatot, egy olyan alkotót, aki régóta van a szakmában, és akinek nem az éves teljesítményét, hanem például az életművét szeretnék elismerni.
„Az alkotókra való odafigyelés mellett persze fontos szempont, hogy segítsünk a szülőknek, nagyszülőknek eligazodni a boltok polcai előtt. Azt reméljük, hogy a díjazott könyvekből választva olyan olvasmányokat adnak a gyerekek és fiatalok kezébe, amelyek előremozdítják szellemi és lelki fejlődésüket, illetve e könyvek által talán a generációk is közelebb kerülnek egymáshoz.”
A független zsűri természetesen szakemberekből áll, akik tavaly óta új rendszerben két évadot visznek végig együtt öten. Felkérnek nem feltétlenül a gyerekirodalmi szcénához köthető tagot is, idén például Gerhes Gábor képzőművész kapcsolódik a munkába, ezzel is hangsúlyozva az illusztrációk, a vizualitás fontosságát, bízva abban, hogy ezzel segíthetik az alkotók és a kiadók munkáját, hogy merjenek vagányabb, kezdeményezőbb irányba elmozdulni ezen a területen is.
A pályázat teljesen nyitott, bárki jelentkezhet, igaz, van már egy bejáratott kiadói világ, akik ismerik a díjat, és szinte minden évben neveznek, de körülbelül két éve folyamatosan nő a magánkiadók és az új kiadók száma is. Évente majd 120 könyv érkezik be, amiket zárt rendszerben olvasnak végig a zsűritagok.
Aztán találkoznak, hogy kategóriánként kiválasszák azt az ötöt, amik közül a végső győztesek kikerülnek. Ez egy komoly szeánsz, itt foghatják ugyanis kézbe és nézhetik meg a könyveket teljes valójukban, nem csak nyomtatott szövegként. A következő találkozón megtörténik a shortlistből a legjobbak kiválasztása, és mint a pápaválasztásnál, addig beszélgetnek, győzködik egymást, míg meg nem lesznek a kategóriagyőztesek, akiket idén júniusban hirdetnek ki. Van egyébként diákzsűri is, ők tanárok koordinációja mellett választják ki a kedvencüket.
„Hihetetlenül fontos a visszacsatolás a szerzőknek, és a pályázat egyúttal iránymutatás is. Varró Dani és Havasi Attila T.S. Eliot Macskák átirata vagy éppen Zágoni Balázs Gömb című ifjúsági könyve meg tudja mutatni, hogy tudunk világszínvonalú könyveket létrehozni. De segítheti a tanárokat is a választásban, akik így be tudnak vinni az iskolákba értékes kortárs ifjúsági irodalmat. Ebből a szempontból is izgalmas a diákzsűri döntése.”
Csányi Dóra, a Csimota Könyvkiadó vezetője
Ők kapták a legutóbbi HUBBY különdíjat, mert az elmúlt csaknem 20 évben közel 100 hazai grafikusművész által illusztrált kötetet jelentettek meg. Az ő érdemük az is, hogy a nyugat-európai, főként a francia könyvkiadás legkiválóbb alkotásait fordítják le a magyar olvasók számára. „A szakmai elismerés fontos visszajelzés a kiadóknak és a szerzőknek is arról, hogy sikerült sok-sok munkával fontos és minőségi könyveket készíteniük. Egy díj felhívja a figyelmet a kiadványra, kiemeli a sok ezer cím közül és referenciaként is működhet az olvasók számára.
A szakmai díjak egyensúlyt teremtenek a nagy közönségsikerű könyvek és a szűkebb réteget megszólító, de nagyon igényes kiadványok között. A HUBBY munkájának köszönhetően ezeknek a díjaknak egyre nagyobb presztízse van, ami nagyon inspiráló mindenki számára, és egészséges versenyre ösztönzi a kiadókat – mondja Csányi Dóra, aki szerint a mai gyerekkönyvek egyre inkább tematizáltak: hangsúlyosan jelennek meg bennük a tabutémák, személy szerint én utálom ezt a kifejezést, mert nehezen tudnám definiálni, hogy mi is valójában az, amiről nem lehet egy gyereknek mesélni.
Szerintem minden azon múlik, hogy ezt hogyan tesszük, és biztosak lehetünk abban is, hogy bármennyire is kerülni akarunk egy témát, a gyerek a legváratlanabb és leginkább zavarba ejtő pillanatban nekünk szegezi a kérdéseit.
A Csimota Kiadó számára mindig is fontosak voltak ezek a kérdések, és az újszerű látásmód, örülünk, hogy ezek ma már nem számítanak kivételes rétegkönyveknek.”
Kép forrása: Csimota Gyerekkönyvkiadó, Facebook
Érsek Nándor, a Scolar tulajdonosa
2021-ben elnyerték „Az Év Fordítója” díját, Érsek-Obádovics Mercédesz Az utolsó bárány fordításáért. Ez a mese egészen kivételes humorú, újszerű feldolgozása a mindenki által ismert betlehemi történetnek, Krisztus születésének, miközben nagyon komoly társadalomkritika is egyben.
„Ezek a díjak útjelzőként szolgálnak a vásárlók számára, felhívják a figyelmet arra, milyen fontos, hogy egy gyerek olvasson.
A kiadónak, a fordítónak és a könyvek megjelenésében résztvevő többi munkatársnak pedig fontos visszajelzés, ami sok erőt ad a további munkához – véli Érsek Nándor, és hozzáteszi, külföldön manapság látványosan elkezdték a könyveket és a digitális technikát összeolvasztani. – Ez hozzánk egyelőre csak minimálisan gyűrűzött be, de talán hamarosan lesz kereslet az ilyen interaktív könyvek iránt is. Erősödik a robotikával kapcsolatos kiadványok és a pénzügyi folyamatokat bemutató könyvek piaca is.”
Kép forrása: kortarsonline.hu
Dóka Péter, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője
2020-ban az Ughy Szabina szerkesztésében megjelent, Amikor a kukák világgá mentek – Mai mesék a zöld jövőért című kiadvánnyal a Móra nyerte az Év Leginnovatívabb Könyve díjat. A kötetben 24 neves kortárs szerző – többek között Böszörményi Gyula, Kiss Judit Ágnes, Marék Veronika, Mészöly Ágnes, Nógrádi Gábor – zöld tematikájú meséi találhatók, amelyekhez kortárs grafikusok készítettek vagány illusztrációkat.
„Itthon jelenleg virágzik a gyerekkönyvkiadás, rengeteg értékes, különleges kiadvány jelenik meg. Ehhez képest kicsit szomorú, hogy csupán egyetlen komoly szervezet oszt évente rangos díjakat, hiszen így nyilván nagyon sok arra érdemes kötet díjazatlan marad.
Minden szakmai szervezetet arra buzdítanék, hogy alapítsanak és osszanak gyerekirodalmi díjakat, hátha így nagyobb nyilvánosságot kap ennek a területnek a sokszínűsége, és a szerzők is bátrabban mernének kísérletezni, kockáztatni, esetleg célba venni a külföldi piacokat – vallja Dóka Péter.
A mai trendeket figyelve most gyorsított tempóban megismétlődik a romantika korstílusa, és népszerűek az ebbe az irányzatba tartozó könyvek (gótikus, történelmi vagy alternatív történelmi regények, sci-fi és fantasy), de hódítanak a minden korszakban népszerű iskolai környezetben játszódó történetek is. Alapvetően eltűntek a tiszta műfajok, ma már egy átlagos gyerekkönyvben keveredik az érzékenyítő szándék, a lányregényes hagyomány és a problémaorientált megközelítés. Jelenleg a női hősök időszakát éljük, akik gyakran női szerzők képzeletéből szökkennek elő, így végre a lányok nincsenek arra kényszerülve, hogy fiú hősökkel kelljen azonosulniuk, ha kalandos gyerekkönyvet akarnak olvasni.”
Kép forrása: Móra Könyvkiadó, mora.hu
Győri Hanna, a Pagony Könyvkiadó szerkesztője
Tavaly két elismerést is besöpörtek az Év Gyerekkönyve Írója kategóriában a 0-6 és 6-12 éves korosztályban, Dániel András A kuflik és az Akármi című képeskönyvével és Kiss Ottó A bátyám öccse című kötetével.
„A díjak a közönség, a szélesebb kritikai nyilvánosság, de akár a külföldi kiadók figyelmét is egy adott műre, szerzőre irányítják.
Azt jelentik, hogy biztosan minőségi irodalmat vehetünk kézbe, és az is lényeges, hogy a gyerekirodalom szerzőit és műveit még inkább az irodalmi élet részéve teszik – vélekedik a Pagony Kiadó szerkesztője.
Ahogy a felnőtteknél, úgy a gyerekkönyvek közt is gyakoriak a pszichológiai témájú, segítő írások, de a környezetvédelem is alaptéma, hisz a mai kiskamaszok, kamaszok egyre tudatosabban viszonyulnak a klímaváltozáshoz. Népszerűek a játékosan tanító ismeretterjesztő könyvek, és az olvasást technikailag segítő, úgy nevezett „első olvasós”, könnyen olvasható kiadványok is. Ezeket a trendeket mi is figyelembe vesszük, de csak olyan könyvet adunk ki, ami a Pagony szöveg- és illusztrációs világába illeszkedik, és minőséget képvisel nemcsak felnőtt, de természetesen gyerekszempontból is.”
Kép forrása: Pagony Kiadó, pagony.hu
Kiemelt kép forrása: Magyar Narancs, magyanarancs.hu, Fotó: Németh Dániel