Ha kinéz a dolgozószobája ablakán, mit lát?
Mikor mit. Hol a Himaláját, hol a pirani háztetőket. Néha feltűnik a háztetők gerincén egy macska. Szeretem a macskákat, van bennük valami titokzatosság.

Melyik a könyvespolca legfelső polcán balról a hetedik könyv?
Ott a verseskötetek vannak. Balázsovics Mihály Évszakváltás című könyve a hetedik. Fura mód ennek a kötetnek még némi köze is van a Beláthatatlan tájhoz.

Melyik volt a kedvenc kötelező olvasmánya?
Kafka. Főleg a parabolái és Az odú című befejezetlen elbeszélése, de akkoriban mindent elolvastam tőle, amit csak találtam.

Milyen ma magyar írónak lenni?
Leginkább a pozitívumokat látom benne. A műveimre irányuló figyelmet, az olvasók szeretetét. Ez talán azért is van így, mert nagyon messziről és kívülről kerültem erre a pályára. Persze, magyar írónak lenni mindig nehéz, érzékenynek lenni mindig nehéz – ugyanakkor kiváltságos érzés is, hogy az ember néha képes megfogalmazni olyan dolgokat, ami mások számára is jelent valamit vagy erőt ad nekik.

A 2020-ban olvasott könyvek közül melyik tette önre a legnagyobb hatást?
Paul Theroux A vén patagóniai expressz. Elsőre útleírásnak mondanám, de valójában szociográfia is, vitriolos humorú szépirodalom is. A közép-amerikai országokról szóló fejezetek fergetegesek, egy olyan világról, amiről szinte semmit sem tudunk.

Mi volt az első könyv, amit életében olvasott?
Az Öreg néne őzikéjét egy idő után már fejből szavaltam, de akkor még nem tudtam olvasni. Édesanyám emlékei szerint a Régi magyar mondák című könyvet mindenhová magammal vittem, Búvár Kund volt a kedvencem, illetve Mátyás király, álruhában.

Milyen kulturális programot szervez magának elsőként, ha a járványszabályok végre megengedik?
Remélem, lesznek ismét könyvbemutatók Pécsen, beszélgetéssel, felolvasással, lazulással a végén. Vagy kinézek magamnak egy koncertet a környéken. Jó lenne minőségi extrém metállal búcsúzni ettől az időszaktól. És ha minden összejön, nyárutóra megszervezem Pécsen a II. Irodalmi Diszkó Fesztivált – talán ezt várom leginkább.