Nyakunkon az ültetési szezon, javában tombol a tavasz, így odakint is végre elkezdhetjük a palántázást és a konyhakert csinosítását. Valódi boldogságforrás, ha a magunk ültette virágmag vagy paradicsompalánta egyszer csak életre kel. A tökéletes eredményhez azonban jó, ha kéznél van néhány hasznos útmutató.

Gumifa és kávécserje, húsevő növények és kőtörőfüvek, királynőpálma és csodafenyő, denevérmenedék és borzotthon. A növények szerelmeseinek egyik kihagyhatatlan célpontja a londoni Kew Gardens, azaz a londoni Királyi Botanikus Kert, ahol ezek a növény különlegességek mind megtalálhatóak. A Richmond upon Thames kerületben található 132 hektáros területet Frigyes walesi herceg és természetet szerető felesége, Auguszta hercegné alapította meg a XVIII. században a Kew és a Richmond palota kertjeinek összeolvasztásával.

A Kew Gardensben több mint tizenkilencezer fajt őriznek, de itt található az egyik legnagyobb herbárium is, ráadásul a botanikus kert génbankként is funkcionál, ahol közel hetvenezer növényt gondoznak. Lenyűgöző pálmaháza mellett külön otthona van a tündérrózsáknak, bonszaioknak, az alpesi növényeknek, az azáleáknak, de még a méheknek is.

A kora tavasszal nyíló nárcisztól, császárkoronától, a színpompás nyári szerelemvirágon, sáfrányfűn és bunkós hagymán át az ősszel burjánzó kikericsig és hölgyliliomig, a hagymás és gumós növények kertünk igazi ékei. Ha olyan tökéletes virágokat szeretnénk, mint amilyenek a londoni Királyi Botanikus Kertben nőnek, kövessük a Kew Gardens szakértőinek iránymutatásait. Már csak azért is érdemes felütni a Richard Wolford Hagymás és gumós dísznövények című kézikönyvét, mert szebbnél szebb elnevezésekkel találkozhatunk benne. Őszi tőzike és mormontulipán, mocsárszirom és madársóska, kakasmandinkó és téltemető, ujjas keltike és kékcsengő – már-már költői szóösszetételek.

A képen Richard Wilford Hagymás és gumós dísznövények című könyve.
Forrás: pudingkommando, Instagram

Wolford hatvanhat hagymás és gumós dísznövényt mutat be kitérve a virágok elhelyezésére és gondozására, de számos hasznos tanáccsal is ellátja az olvasót. A Kew Gardens kézikönyvek hagyományait követve a gondosan szerkesztett növényhatározók mellett különféle kreatív tippek között is böngészhetünk.

Richard Wolford megmutatja hogyan nevelhetünk fagyérzékeny hagymást, mint például amarilliszt cserépben; hogyan lehet szellőrózsaszőnyeget telepíteni; virághagymás „lasagnét” készíteni; hogyan lehet az őszi és téli hagymás virágokat meghonosítani a kertben. A szerző számos, gyakran felmerülő problémára is – mint a torzult növekedés, fogyatkozó virágok, kártevők – megoldási lehetőségeket kínál.

A gondos részletességgel összeállított munkanaptár pedig nemcsak az előkészületekhez és az ültetéshez ad hasznos tippeket, de abban is segít, hogy minél tovább élvezhessük a gyönyörű kert látványát.

Az orchidea a világ egyik legérzékenyebb növénye, amely sokakat elriaszt tartásuktól, pedig vannak olyan fajták, amelyek jóval ellenállóbbak, mint néhány szobanövény. Az orchideákért száz évvel ezelőtt az emberek még az életüket adták: az elszánt virágvadászok megannyiszor trópusi betegségben haltak meg, de voltak olyan időszakok, amikor az orchideamánia annyira komoly üzletté vált, hogy sokan baleset vagy gyilkosság áldozatai lettek. Manapság azonban már nemcsak a beszerzése, de termesztése sem okoz annyi kellemetlenséget, mint egykor.

Philip Seaton, a Kew Gardens munkatársa Az orchideanevelés művészete és tudománya című könyvében hatvan különleges mégis könnyen gondozható fajt mutat be a lepkeorchideáktól a trópusi papucsfajtákon és a bugakosboron át az apró ékszerszerű virágokig részletesen kitérve arra, miben is különböznek ezek az egyedek egymástól.

A képen Philip Seaton Az orchideanevelés művészete és tudománya című könyve.
Az eredeti brit kiadás lapjai. / Forrás: orchisorchids

A kezdőkhöz és a tapasztalt orchideatermesztőkhöz egyaránt szóló, gyönyörű illusztrációkkal teli könyvben Seaton lépésről lépésre megmutatja, melyik orchideának, milyen ideális helyiségre és körülményre van szüksége a virágzáshoz. Az orchidea igen érzékeny a száraz és meleg levegőre, szintén fontos a megfelelő páratartalmú mikroklíma, ahogy az ablakok megfelelő tájolása is, leginkább a keleti fekvés kedvez az orchideáknak.

Kiderül az is, mikor és hogyan kell öntözni és átültetni őket, ahhoz, hogy ne kezdjék el hullatni a szirmaikat, vagy hogyan érdemes gyűjteni és elvetni a magvaikat. Az ideális termőföld megtalálása is komoly kihívás, a lényeg, hogy jól levegőző, ugyanakkor elegendő nedvességet megtartó közeget használjunk. Lehet ez kéreg, faszén, tőzeg, perlit, tőzegmoha, de akár kőzetgyapot is.

Seaton iránymutatásai segítségével a bátrabbak egy üveg magoncból is nevelhetnek orchideát, készíthetnek apró növényházat orchideával, pileával, ráncos törpeborssal és vénuszfodorkával, de a szerző tanácsokat ad a termesztéshez szükséges beporzáshoz, sőt még a mini-orchidearét kialakításához is.

Nemcsak az orchideanevelés, de a zöldségtermesztés sem akkora ördöngösség, mint elsőre gondolnánk. „A családi kiskert számomra sokkal többet jelent annál, hogy a boltinál olcsóbban jutok jobb zöldséghez. Technológizált, absztrakt világunkban ez egy módja annak, hogy saját emberségem körüljárjam… Annak számára, aki elkezd gazdálkodni, sok dolog új értelmet nyer” – írja Kertkaland című könyvében Dóra Melinda Tünde.

A képen Dóra Melinda Tünde Kertkaland című könyve.
Forrás: megporzokert

A magunk termelte vegyszermentes, friss zöldséghez nem kell több hektáros farm, akár egy belvárosi balkonon, a családi ház vagy nyaraló kertjében, a közösségi kert egyik kis szegletében is csodák történhetnek. Kedvükre nőhet a bab, a borsó, a paprika, a paradicsom, a sárgarépa, szüretelhetjük az epret, a kaprot, az uborkát, a leveles kelt, a spenótféléket.

A nagyszülők módszerének felülvizsgálatából és a permakultúrás szemlélet elsajátításából született meg Dóra Melinda Tünde sajátos metódusa. A természetes ökoszisztémák működését utánzó kertművelési módszerrel valóban vegyszermentes zöldségeket termelhetünk. Mint a könyvből kiderül, a permetezés helyett fizikai védelemmel, vagy illóolajokból és gyógynövényekből álló keverékkel érdemes védeni a kártevőktől a kertet, a sok komposzt használata mellett a kézi gazolás is nagyon fontos része ennek a szemléletnek, de az sem baj, ha virágba borulnak a gazok, így lesz bőven étke a nektár- és virágporkedvelő rovaroknak.

A Kertkaland című kötet hasznos útmutató kezdő kertészeknek, de a gyakorlottabbak is találnak benne fontos információkat a palántázástól az öntözésig, a tápoktól a kártevőkig.

Szó esik benne a legfontosabb zöldségek és fűszernövények titkairól, de a szerző tálcán kínálja a komplett vetéstervet a családi kiskert és a buja balkon kialakításához is.

Kiemelt kép forrása: pudingkommando, Instagram