Sok mindenben különbözik James Norbury Nagy Panda és Kicsi Sárkány, illetve Agócs Írisz Márkó bácsi kertje című könyve, ám az mindenképpen összeköti őket, hogy kiskorú olvasóik bölcsebbek lesznek elolvasásuk után, mint annak előtte.
Sokszor a legbonyolultabb dolgokat egyszerű, aprónak tűnő lépésekkel lehet megváltoztatni, írja Nagy Réka „Ökoanyu” a Márkó bácsi kertje című könyv ajánlójában. Így van ezzel Mici is – folytatja a blogot-podcastot-magazint szerkesztő Nagy Réka –, aki eldöntötte: megmenti a világot! Gyorsan el is kezd kutakodni, hogyan is lásson hozzá. Márkó bácsi pedig, akinek olyan kertje van, mint senki másnak, bevezeti őt egy különleges világba.
Ez hát az alaphelyzet: gyerekeknek tökéletesen érthető, kedves és vicces történet arról, mit tehet az egyén a klímaválság ellen. Az, hogy Agócs Írisz rajzai mindig telibe találnak, nem meglepő, ahogy igazából az sem, hogy – bár a nagyközönség alapvetően illusztrátorként ismeri – a szöveggel is remekül bánik (korábban is jelent már meg több mesekönyve).
A kötet első oldalain megismerkedünk a Mici nevű kislánnyal, aki nem kisebb vállalást tesz, mint hogy megmenti a világot. Hogy miért? A villamosmegállóban hallotta két nénitől, hogy nagy a baj a világgal. „Ha valami csoda nem történik, itt mindennek vége lesz” – fogalmaznak a nénik, márpedig Mici ezt semmiképp sem szeretné. Fogja két legjobb barátját, Minkát és Bercit, tanácsot kér a nagypapájától, aztán összeír jó sok ötletet a világ megmentésére. Az első: kooperáció Márkó bácsival, aki példás biokertészetben termeli meg a mindennapi betevőt. (Mici listájának többi pontja későbbi kötetek tárgya lesz.)
Márkó bácsi gyorstalpalójából kiderül, milyen nagy gond, hogy az általunk elfogyasztott élelmiszerek sokszor a világ végéről utaznak ide, illetve hogy szinte mindenhol csak egyfajta növényt termesztünk, amit a kártevők remekül kihasználnak, ezért egyre több permetezésre lesz szükség.
„Ez valami olyasmi lehet, mintha nekünk egyre több és több gyógyszert kellene ahhoz bevennünk, hogy ne legyünk betegek, és tudjunk szaladgálni” – fordítja le magának az információt a könyv főhőse, majd bemutatja Márkó bácsi kertjét.
Márkó bácsi nem használ vegyszereket, nem gazol (mulccsal és más praktikákkal kíméli meg magát a hajlongástól), az esővizet hasznosítja, a növényeire veszélyes csigákat csigaevő kacsákkal lakmároztatja fel. Később kiderül, hogy a kertészkedést nagyon kicsiben, akár egy balkonládában is el lehet kezdeni – és Agócs Írisz könyvéből az is kiderül, hogyan.
Hasznos tippek, fontos információk, mindez jól érthetően és humorosan, csodás illusztrációkkal előadva – a Márkó bácsi kertje nem csupán egy az utóbbi években divatos klímás-környezetvédős könyvek közül, hanem nyelvezete és külleme révén kiemelkedik azok közül.
Nem ilyen gyakorlatias, ha úgy tetszik, passzívabb könyv a Walesben élő James Norbury Nagy Panda és Kicsi Sárkány című kötete – ám ugyanúgy a gyerek olvasó bölcsességét, a világhoz való viszonyának javítását célozza.
Nagy Panda és Kicsi Sárkány barátok, együtt utaznak végig az évszakokon, nappalokon és éjszakákon, esőben és napsütésben, és közben nagy igazságokat fogalmaznak meg, vagy épp nagy igazságokra jönnek rá. A szerző mindezt rövid, a keleti filozófiákat idéző mondatokban, és az azokkal egyenrangú, egyszerű, de csodálatos rajzokban tárja elénk.
A két barát útja tavasztól tavaszig tart – és még a leginkább reménytelennek tűnő őszi-téli pillanatokban is sugárzik a kötet lapjairól, hogy a „megváltó kikelet” sosem maradhat el. A sárkány és a panda közül kezdetben a panda a bölcsebb – ám utazásuk végére a sárkány is belejön a világ rendhagyó szemlélésének tudományába.
„Most nincs időm virágokat nézni – mondta Kicsi Sárkány. – Annál több okod van rá, hogy megszemléld őket – felelte Nagy Panda. – Lehet, hogy holnap már nem is lesznek itt.” Vagy: „Hát nem bámulatos a természet? – tűnődött Kicsi Sárkány. – Az bizony – helyeselt Nagy Panda. – De mi éppúgy a természet részei vagyunk, mint a fa vagy a pók, és éppoly bámulatosak.”
De remek párbeszéd ez is: „Mit csinálsz? – kíváncsiskodott Kicsi Sárkány. – Fogalmam sincs – felelte Nagy Panda –, de nagyon élvezem!”
Hasonlóan szellemes szövegekből tevődik össze az egész könyv. James Norbury, mint honlapján elárulja, ír és rajzol, amióta az eszét tudja, és rajong az állatokért és a természetért. És hogy miért kezdte írni a Nagy Panda és a Kicsi Sárkány történetét? „Régóta tanulmányozom a spiritualitást, hogy ezzel enyhítsem önnön szenvedésemet – fogalmaz. – Úgy éreztem, hogy amit megtanultam, az másoknak is segítségére lehetne, ezért sokáig akartam önsegítő csoportokat indítani. Ám ehhez nem volt bátorságom – helyette inkább leírtam és lerajzoltam őket.”
Lassú, csendesen áramló könyv Norburyé, és kérdés lehet, hogy képes-e utat találni a mai, milliónyi ingerrel küzdő gyerekekhez. A kötet Nagy-Britanniában és világszerte elért hatalmas sikere azt sugallja, igen. Egy próbát mindenképpen megér.
