Érdemes nyitott szemmel járni a könyvesboltokat a szülőknek, hiszen számtalan érdekeséggel gazdagíthatják a gyerekek könyvespolcát. Ajánlónkban olyan könyvekről olvashatnak, amelyek bemutatják társadalmunk problémáit, a mai kamaszok világát, de van olyan írás is, ami a bajuszkultúra alakulásának történetét meséli el.

Bajuszmanók abszurd kalandjai

1902-ben Herman Ottó azt írta: „a magyarság nemcsak bajuszos, hanem bajuszára büszke…” Történelmi források szerint eme férfiviselet a 19. században főként a magyarság hatására vált újra széles körben elterjedté egész Európában, a magyar huszárság mintájára lett kötelező viselet a bajusz a brit lovasságnál, majd az első világháború után a német katonáknál is. A bajuszhoz fűződő szoros kapcsolatunkról mi sem árulkodik jobban, mint hogy 450 különféle jelzőt használ nyelvünk az arcszőrzet ezen fajtájára.

A 20. század második felére a bajusz ugyan egy időre kiment a divatból,

de Víg Balázs meseíró ráérzett arra, hogy ez csak ideiglenes állapot. Tíz éve jelent meg Három bajusz gazdát keres című meseregénye, mely nemcsak a kisgyerekek, de még a felnőttek körében is nagy rajongótábort szerzett magának, ma pedig már csak témájából adódóan is trendinek számít, hisz a bajusz újra meghódította magának a magyar férfiakat.

Víg Balázs írását a népmesei elemek mellett az abszurd felhangok teszik igazán különlegessé, melyek szembesítik a világot a bajuszok viselt dolgaival. Hisz ezek a pamacsok nemcsak beszélnek, énekelnek és muzsikálnak, de akár világgá is képesek menni, ha úgy tartja kedvük. Pöndöri uram csodaszép, Fancsali uraság csodahosszú és Hóborti úr izgő-mozgó bajusza, vagyis Kunkori koma, Harcsa szomszéd és Kedves bajusz Születésnapfalván kalandoznak. Kunkori koma Torzomborzi komává válik, és egy faluszéli tejivóban zsiványnak áll, Harcsa szomszéd feleséget keres, Kedves bajusz pedig a városba szökik, hogy trombitaművésszé váljon.

Víg Balázs egy bajuszfóbiás író személyében saját magát is belefogalmazta a történetbe,

akinek mindegyik szereplő közül talán a legnagyobb harcot kell megvívnia, hisz a bajuszok iránti ellenszenve mellett félénkségét is le kell küzdenie, de Kedves bajusz segítségére siet, ez pedig nem lehet más, csakis egy gyönyörű barátság kezdete.

Nyitott szemmel

Nekünk és gyermekeinknek tart görbe tükröt Majoros Nóra kötete, a Pityke és prém, mely tavaly az Év Gyerekkönyve Díj versenyén a döntőbe is bejutott ifjúsági irodalom kategóriában. A fantasy és a tündérmese határmezsgyéjén mozgó, szókimondó regény a pitykések birodalmát és az elnyomott, erdőmélyi tudatlanságba taszított prémesek világát bemutatva

szembesít korunk legégetőbb társadalmi problémáival,

a kapzsisággal és hatalomvággyal, a természet lerombolásával, a kirekesztéssel. Majoros Nóra magabiztos stílusérzékkel és gördülékenyen megírt regényében beszél arról, milyen okai lehetnek a gyűlöletnek, a pusztításvágynak, ahogy arra is választ próbál találni, miért nehéz segítséget nyújtani a bizalmukat vesztett rászorulóknak. Mirinária királyságában a leendő trónörökös ikrek – Prillaszári és Govalinda – tizenhetedik születésnapjukra, nagykorúságuk beavatására készülődnek. Govalinda kötelességtudó és diplomatikus, Prillaszári ösztönös teremtés, bátor és érzékeny, élete azonban ezen a napon fenekestül felfordul.

Egy kitaszított prémes, Móg fogságába kerülve nemcsak a palotán kívüli világ borzalmaival, embertelen elnyomással és nyomorral szembesül, de szép lassan előítéletei fogságából is megszabadul, kritikus szemmel kezdi vizsgálni saját világát, és nyitottsággal megérteni a másokét.

A feszültséget csak tetézi a körkubikok megjelenése,

akik magasan fejlett demokratikus működésüket akarják ráerőltetni az elnyomottakra, akár véres harcok árán. Létezhet egyetlen igazság egy olyan világban, ahol a királyság teremtéstörténete is annyiféle, ahány nép él a területén? Kizárólag az erőszak győzedelmeskedhet az egyeduralom felett? Majoros Nóra könyvében a háború elkerülhetetlen, de a feloldozás talán egy szebb jövő ígéretét rejti.

Nincs hová futni, a világ utolér

Hamar Kata, a Darwin-játszma főszereplő narrátora egy budapesti elitgimnázium kiváló tanulója. Osztálya összetartó közösség, viszont az új osztályfőnökkel, az együgyű és szétszórt Kecskeméti tanár úrral képtelenek megtalálni a közös hangot. A férfi nem mer kiállni a diákjai mellett, nehezére esik elintézni bármit, ráadásul „Kecsó” épp Kata elvált anyukájának kezd udvarolni. Ennek hatására Kata három barátnőjével megalakítja a Darwin Daughters csoportot,

hogy a férfit, az evolúció zsákutcáját, kicsinálják.

Bosszúhadjáratuk azonban nem úgy sül el, ahogy tervezték, a vészcsengő mindegyik lánynál máskor és más-más okból szólal meg. Mészöly Ágnes könyve egyszerre idézi William Golding A Legyek Ura és Janne Teller Semmi című regényét, ami kötelező olvasmány is Katáék iskolájában. A diákok azonban mit sem tanultak a regényből, sorra követik el ugyanazokat a hibákat, a szex, drogok, a piálás, a közösségi médiában való megszégyenítés, a bullying alapvetésnek számít a fiatalok körében. Mészöly Ágnes húsbavágó őszinteséggel mutatja be a mai kamaszok világát, elhanyagoltságukból fakadó erőszakosságukat, végigköveti, hogy az átgondolatlan döntések miként tudnak tragédiához vezetni.

A Darwin-játszma nemcsak a kamaszok, de a

szülők számára is erősen ajánlott olvasmány,

mert megmutatja, mit okozhat a szülői nevelés teljes hiánya, vagy az, ha a valóságtól eltávolodva, burokban neveljük gyermekünket. Csengjen mindig fülünkben Mészöly Ágnes gondolata: Nincs hová futni, a világ utolér!