Ír drámaíró, költő, esszéista és újságíró, aki legalább olyan híres volt elbűvölő személyiségéről és frappáns megjegyzéseiről, mint irodalmi műveiről. Leghíresebb műve a Dorian Gray arcképe (1890-91) című regény.

Kolozsváron született magyar pszichológus, tanatológus, író. A Magyar Hospice Mozgalom megalapítója és a Magyar Hospice Alapítvány elnöke. Az alapítvány célja, hogy a halálos betegségben szenvedők és családtagjaik emberséges ellátásban és megfelelő lelki támogatásban részesülhessenek.

József Attila-, Kossuth- és Prima Primissima díjas író, költő, műfordító és tanár. Esterházy Péter szavaival: „irodalmunk utolsó nagyasszonya.” Legismertebb regényei a Régimódi történet (1977) és Az ajtó (1987). Könyveit 42 nyelvre fordították le, minden idők egyik legsikeresebb magyar szerzőjeként tartják számon.

Erdélyi magyar író, mesegyűjtő, publicista, „a nagy mesemondó.” Születésnapját 2005 óta a népmese napjaként ünnepeljük.

Tamási János néven született Kossuth-díjas székely író. A két világháború közötti erdélyi irodalom legelismertebb szerzője.

Norvég származású, Walesben született író, a Charlie és a csokigyár (1964), a Fantasztikus Róka úr (1970), A barátságos óriás (1982) és a Matilda (1984) szerzője.

Régi orosz arisztokrata családba született író, pedagógus, filozófus és utazó. Az orosz realizmus és a világirodalom egyik legfontosabb alakja.

Itáliai költő, a prehumanista líra és a reneszánsz kiemelkedő alakja. A róla elnevezett szonettforma évszázadokra meghatározta az európai költészetet.

Francia regényíró, fő műve a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotása, Az eltűnt idő nyomában (1913-27) című hétkötetes regénysorozat, amely több mint 3000 oldalt számlál és 2000 szereplőt vonultat fel.