A Talpam alatt a föld és a Fejem felett az égbolt című könyvek láthatóvá teszik a talaj alatti és a felhőkön túli világot. Rég tartogatott ennyi izgalmat környezetünk felfedezése!
Mindenekelőtt egy fontos tanács: a Fejem felett az égbolt és a Talpam alatt a föld című könyveket lehetőség szerint ne szűk helyen vagy picinyke asztalon kezdjük böngészni. Különös kiadványokról van ugyanis szó: bár lapozhatóak is, teljes valójukban akkor bomlanak ki, ha kihajtogatjuk őket. Lemértük: kibontott állapotban épp három méter hosszúak, így a legcélszerűbb a nappali közepén melléjük telepedni.
A szöveget jegyző Charlotte Guillain és az illusztrációkat alkotó Yuval Zommer színesen és információgazdagon mutatja be azt, amit egyébként nem láthatunk. A Talpam alatt a föld az úttest alatti rétegek feltárásával indul: kezdetben víz- és elektromos vezetékek tűnnek elő, majd, ahogy lejjebb ereszkedünk, megpillantjuk a csatornákat, és még mélyebben a régészeknek izgalmas felfedezéseket nyújtó rétegeket. Az alapkőzet fölött a metróalagút fut, majd jönnek sorban a különböző kőzetek. Miután elérünk a Föld középpontjáig, már indulunk is vissza, hogy végül egy vakondtúráson keresztül ismét a felszínre bukkanjunk.
Utunk közben megismerkedünk a földben pihenő ősmaradványokkal, a mélybe nyúló gyökerek rendszerével, aztán a nyulak, rókák, borzok és hangyák „lakásaival”. De kiderül az is, milyen mélységből törnek felszínre a források, vagy hogy milyen mélyre kell ásnunk, ha márványhoz, esetleg gyémánthoz szeretnénk jutni.
A Fejem felett az égbolt hasonló elven épül fel, csak épp a másik irányba kalauzol. Felpillantva, a város magasabban lévő rétegei tárulnak fel – vezetékek, táblák rendszere, a villámhárítók –, majd következnek az izgalmasabb felfedeznivalók. Megtudjuk, milyen magasságban közlekednek a repülők, hol húzódik az ózonréteg, merre repülnek a meteorológiai ballonok.
A világűr határát jelző, képzeletbeli Kármán-vonalon túl űrsiklókkal, kémműholdakkal, meteorológiai műholdakkal találkozunk, majd landolunk a 400 kilométerrel a Föld felett keringő nemzetközi űrállomáson. Ezután kipillantunk a Naprendszeren kívüli tájakra, hogy visszaereszkedve megismerjük a madarak által belakott égboltot (a rekorder a karvalykeselyű, amely akár a talajtól 10 kilométerre is felszáll, és naponta akár hét órát tölt a levegőben). Visszaérve földközelbe többek között a denevérek szokásairól olvashatunk, meg a királylepkékről, amik ősszel Kanadából egészen Mexikóig repülnek, hogy átvészeljék a telet.
A Talpam alatt a föld és a Fejem felett az égbolt gyönyörű kivitelezésű, ötletes koncepción alapuló, szórakoztatva tanító kötetek. A kiadó négyév fölöttieknek ajánlja őket, de mi, szülők sem bánjuk meg, ha gyerekeinkkel együtt elmerülünk a tanulmányozásukban.
Kiemelt kép forrása: Instagram, Könyvbab-Könyvbáb
