Tíz gyerekkönyv, mind a magyar fővárosról szól, vagy ott játszódik. A Két kis dinó budapesti kalandjaitól a Várnegyed titkain át a város környékéig: szórakoztató és informatív mesék kicsiknek és nagyobbaknak.

Berg Judit: Két kis dinó Budapesten

Mi történik, ha két kis dinó – egyikük, Nyamm, a tirex eleve aprócskának született, míg a másik, Trikó, a triceratopsz egy véletlenül lenyelt bogyó miatt ment össze –, szóval mi történik akkor, ha ez a két kedves kis lény egyszer csak Budapesten találja magát? Erről szól Berg Judit ma már klasszikusnak számító mesekönyve, a Két kis dinó Budapesten, amelynek aztán folytatásai is lettek (Két kis dinó Krétán, Két kis dinó a középkorban, Két kis dinó a zsírkrétakorban).

Nos, nem nehéz elképzelni, hogy válogatott, egyszerre izgalmas és mulatságos kalandok várnak rájuk. De csak azután, hogy mindannyiunk szeretett fővárosát mintegy tapasztalati alapon átkeresztelik: Büdipest lesz belőle. És máris indulhat a felfedezés. A két kis barát találkozik rémisztő macskával, csirkét és csokit csen a villamoson az utasok szatyrából, beköltöznek egy lakásba, ahol találkoznak Matyival, a paleontológusnak készülő kisfiúval. És miközben sorra veszik a város látnivalóit, a remekül szórakozó olvasó (vagy a kisgyerek, akinek felolvassuk a könyvet) észrevétlenül nagyon sok mindent megtud Budapestről is.

Berg Judit Két kis dinó Budapesten című könyvének borítója.

Gévai Csilla: Amíg utazunk

Hasonló élményt kínál Gévai Csilla és az egészen egyedi illusztrációiról ismert Baranyai (b) András Amíg utazunk című könyve is – amely ugyanabban az évben jelent meg, mint a Két kis dinó Budapesten (2015-ben) és szintén máig az egyik legnépszerűbb, a várossal foglalkozó gyerekkönyv.

Doma, Panni és Nanuk, a kis eszkimó különböző útvonalakon utaznak végig a fővárosban. Mennek villamossal, metróval, trolival, felülnek a libegőre, a fogaskerekűre, és közben mindent megtudnak ezekről a járművekről, no meg a környezetükről, azaz Budapestről. Miért piros a metró? Hogyan működik a mozgólépcső? A legjobb szórakozás, ha egy-egy útvonalon a szülő végigmegy a gyerekekkel, és közösen ismerik meg a várost. Erre tökéletesen alkalmas a kiadvány jól kézbe vehető formátuma is.

Gévai Csilla Amíg utazunk című könyvének borítója.

Bartos Erika: Brúnó Budapesten

Ugyancsak kisebbekhez szól Bartos Erika Brúnó Budapesten-sorozata. Az egyik kötet a Dunát mutatja be: Brúnó, Orsi és Olívia Lenke néni vezetésével úgy dönt, izgalmas programokkal tölti a nyári szünet végét, az iskolakezdés előtti utolsó hetet (mindhárman most lesznek elsősök). Mivel Lenke néni korábban idegenvezető volt, remek történetekkel és nagy tudásanyaggal kalauzolja végig a gyerekeket és az olvasót Európa második legnagyobb folyójának történetén.

A forrástól indulunk, megismerjük a folyamban előforduló halakat, a Duna hídjait, kiváló kirándulástippeket kapunk (járt már például a kedves olvasó a Szigetközben? Vagy a mohácsi Nemzeti Emlékhelyen?), vagy épp mindent megtudunk a Margitszigetről. A szép kivitelezésű, a szerzőtől megszokott színes, kedves illusztrációkkal ellátott kötet ezúttal is számos információval szolgál – ideális könyv a várossal (és persze a Dunával) való ismerkedéshez.

Budapest határain túlra visz a Brúnó-sorozat legújabb darabja, a Budapest környékét bemutató könyv. Brúnó, miután véget ér a családi nyaralás a Balatonnál, unatkozni kezd. Ám ez szerencsére nem tart sokáig.

Először Ricsi nevű barátja hívja meg magukhoz Szentendrére, ezután pedig egymást érik az utazások és az élmények. Jár többek közt Vácrátóton a botanikus kertben, a Gödöllői Királyi Kastélyban, a veresegyházi Medveotthonban, Pomázon megnézi az egri vár másolatát, feljut Dobogókőre, bebarangolja a Zsámbéki-medencét. Bartos Erika ebben a könyvben különösen remekel: nemcsak a sztorik jók, de a rajzok is kiemelkedőek. Ne lepődjünk meg, ha miután elolvastuk Brúnó történetét a gyerekekkel, ők azonnal követelni kezdik, hogy a valóságban is induljunk el túrázni velük a könyvben szereplő helyekre. Nem fogjuk megbánni.

Részlet Bartos Erika Brúnó Budapesten 6. című könyvének borítója.
Forrás: hintafa.hu

Tittel Kinga Budapestről szóló könyvei

Budapest a témája Tittel Kinga zsebkönyvsorozatának is. A Mesélő Budapest, A Duna kincsei, a Kilátók és miniszobrok, valamint A Várnegyed titkai Kecskés Judit és Garaczi Glória rajzaival mutatja be a fővárost. Nagyon jól kitalált koncepció, gazdag ismeretanyag, zsebbe illő, jól kezelhető kötetek: Tittel Kinga sorozata, hasonlóan a Brúnóhoz, a helyszínek bejárására csábít.

Kik azok a hídmesterek, ki volt Budapest vőlegénye, mit rejt a Várhegy gyomra, miért van hét tornya a Halászbástyának? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a Mesélő Budapest, amely tele van csemegékkel és rejtélyekkel. A kötetet fogalomtár és Ki kicsoda? teszi még színesebbé és izgalmasabbá.

A képen Tittel Kinga A várnegyed titkai, valamint a Mesélő Budapest című könyve.
Forrás: fyvone.hu

Hasonló elven épül fel a Duna kincseit bemutató könyv is. Ebből kiderül, hogy ha a várostervezők egykor úgy döntenek, akár hajóval is közlekedhetnénk a 4–6-os villamos vonalán, ahogy az is, hol mérik a folyó vízszintjét. Megtudjuk továbbá, milyen kincseket rejt a Duna mélye, mit nevezünk Budapest kacsájának, és hogy a fővárosunk talán meglepő módon, tengeri kikötőnek minősül.

Tittel Kinga nem fukarkodik az információkkal, és a könyvet – hasonlóan a sorozat többi kiadványához – a rajzok mellett fényképek is illusztrálják, még átélhetőbbé téve a virtuális – vagy éppen valóságos – sétát.

Nagyon jók a kincskereső játékok is: ennek keretében olyan részleteket fedezhetünk fel (például az egyik hidunkon látható oroszlánmaszkos Héraklészt, a Sina család címerét vagy épp a Duna-partján sorakozó cipőket), amelyek mellett egyébként talán „gyanútlanul” elsétálnánk mindennapi járókelőként.

A Várnegyed titkai a budai várba invitál, rengeteg tudnivalót és titkot árulva el Budapest egyik legegységesebb és legszebb részéről. Kiderül belőle sok más mellett, honnan ered a Savanyúleves bástya elnevezés, hol található Buda egyetlen megmaradt utcahídja, és hogy milyen titkot rejt a pizsamacsíkos ház udvarán található japánkert. Vagy az, hogy mi fán terem a „császári rés”. Ez a várfal északi részén, az Anjou sétánynál található, és azt a helyet jelzi, ahol a keresztény csapatok Lotaringiai Károly vezetésével 1686. szeptember 2-án betörtek a várba, kiűzve a törököket Budáról. Ugyanitt találhatók azok az emlékművek is, amelyek a csatában harcoló spanyol, bajor és magyar hősöknek állítanak emléket.

Térkép Tittel Kinga Budapestről szóló könyvében.
Forrás: mandiner.hu

A Kilátók és miniszobrok a városban található kilátókba és tornyokba kalauzolja az olvasót, mindazt pedig, ami odaföntről rejtve maradna – az izgalmas, apró részleteket – a híres gerillaszobrász, Kolodko Mihály miniszobrai révén tárja elénk. Miért Normafa a Normafa? Hogyan jelezték régen a toronyőrök, ha a városban tűz ütött ki? Ki lehetett a híres angyalszobrász, aki vasárnaponként habos kakaóval vendégelte meg a környékbeli gyerekeket? Mindez kiderül a látványos és jól szerkesztett kötetből. Ahogy az is, a törökök melyik templomot nevezték „órás dzsámi”-nak, és hogy ki volt a város első serfőző mestere.

Tittel Kinga nagyon sokat tud Budapestről, és ezt a tudást korszerűen, játékosan, magabiztosan osztja meg olvasóival. Könyvei olvasása, böngészése önmagában remek kaland, de a kis köteteket kézbe véve, bejárva az itt feltüntetett látnivalókat még izgalmasabb élményben lesz részünk.

Kovács Eszter – Péczely Dóra: Budapest OFF

Másképpen, de szintén izgalmas és eredeti vállalkozás a Budapest OFF című kötet. A tizenéveseknek szóló novellagyűjteményben tizenhárom író tárja elénk a fővárossal kapcsolatos érzéseit, gondolatait. Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István és Totth Benedek történetei a főváros egy-egy kis szegletében játszódnak a belvárostól a külvárosig.

A novellák kamasz szereplői úgy élnek itt, ahogy a fiatalok élnek, de egy pillanatban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a várossal. A novellákban hol megelevenedik a főváros története, hol eltévedünk benne, hol otthonosnak látjuk, hol folyton változónak, hol sírunk, hol nevetünk. Bár az elbeszélések helyszínei nem fedik le teljesen Budapest térképét, az egyes novellák szereplőinek történetéből kirajzolódik a főváros ezer arca, íze, illata, árnyalata, és különösen a jelene. A kötetbe válogatott írások minőségét a két szerkesztő, Kovács Eszter és Péczely Dóra tapasztalata, ízlése garantálja.

A Budapest OFF című novelláskötet borítója.

Elisabetta Dami: Tea Angyalai Budapesten

És végül egy meglepetés: a világ egyik legnépszerűbb gyerekkönyvsorozatából, a Geronimo Stiltonból kilépett szereplő, az újságíró egér, Geronimo húga, Tea (aki időközben saját jogán is világhírű lett) ezúttal Budapesten ered egy rejtély nyomába. Pontosabban nem is ő, hanem öt egyetemi tanítványa, Colette, Paulina, Violet, Nicky és Pamela, akik Tea Angyalainak nevezik magukat. Az egérlányok eredetileg egy táncverseny döntőjére érkeznek a magyar fővárosba, ám aztán egyik versenytársuk és budapesti kalauzuk, Anna táncpartnere, Máté eltűnik – és elindul a nyomozás.

Előtte, illetve közben pedig végigjárják Budapest ikonikus helyeit a Nagycsarnoktól a Gellért fürdőn át a siklóig, a lányok pedig annyi süteményt, lángost meg gulyást esznek, csoda, hogy nem híznak el. Az olasz írónő, Elisabetta Dami által kreált Stilton-figurák történeteiből nem véletlenül kelt el majdnem kétszázmillió világszerte: a Tea Angyalai Budapesten, hasonlóan a sorozat többi kötetéhez remekül megírt, szórakoztató és jól olvasható kiadvány – elsősorban lányoknak.

Elisabetta Dami Tea Angyalai Budapesten című könyvének borítója.

Kiemelt kép forrása: fyvone.hu