Felmérések szerint a kamaszok több mint hatvan százaléka soha, vagy ritkábban, mint havonta vesz a kezébe könyvet. Mégis van olyan kortárs ifjúsági író, aki szinte fogalomnak számít a fiatalok körében.

A harmadik regénysorozatánál tartó Leiner Laura sikere évek óta töretlennek tűnik: több tízezer eladott példány, teltházas találkozók, hosszú sorokban várakozó tinédzserek saját, újlipótvárosi könyvesboltja előtt, nem is szólva arról, hogy van olyan iskola, ahol első sorozata, A Szent Johanna gimi az ajánlott olvasmányok listájára is felkerült.

A siker mérhető a közösségi oldalak látogatottságán is: Leiner Laurának több mint hatvanezres rajongótábora van a Facebookon, tízezrek követik az Instagramon és a Twitteren. Eddigi legsikeresebb sorozatának, A Szent Johanna giminek ötvenhétezres Facebook-tábora van.

Leiner Laura rendkívül termékeny író, olykor évi három könyvvel is jelentkezik, immár családi kiadója révén. Kötetei az olvasók jóvoltából 2010 óta minden évben szerepeltek az Aranykönyv-listán, ráadásul hat alkalommal a dobogó legfelső fokáig jutott. Nemrégiben megjelent, Emlékezz rám című regénye, mely az Iskolák versenye-trilógia befejező része, tavaly ősszel listavezető volt a Bookline-nál, de az ünnepi időszakra megjelent huszonhatodik könyve, a Mindig karácsony is jelentős eladást produkált.

Leiner Laura sikertörténete épp tíz évre nyúlik vissza: noha 2005-ban publikálta első írását, a Remek! című regényt, az áttörést a Ciceró Könyvstúdió gondozásában 2010-ben megjelent A Szent Johanna gimi hozta el számára, melyben Rentai Renáta és osztálytársai történetein keresztül mesél a kamaszok mindennapjairól, barátságról, az első szerelemről, reményről, a továbbtanulás és az elválás nehézségeiről.

A kilenc részből álló regényfolyamot egy tinisztár útkereséséről szóló trilógia, a Bexi követte, majd jött az Iskolák versenye. Utóbbi tabutémákat feszeget, fájó őszinteséggel beszél halálról, gyászról, emlékekről, újrakezdésről.

De vajon miben áll Leiner Laura sikerének titka?

Egyfelől roppant könnyű azonosulni a szereplőkkel, hisz az olvasók korosztályához hasonló életkorú lányokról és fiúkról van szó. Másrészt Leiner Laura ezekben a történetekben épp olyan szituációkat ábrázol, amilyenek a mai tinikkel esnek meg, olyan problémákat vet fel, amik foglalkoztatják őket,de megjelenik benne minden, ami most hivatkozási alap a tizenévesek számára, az okostelefonoktól a Facebookon és az Instagramon át a YouTube-ig, ahogy nyelvezete, ritmusa is a mai fiatalok életéhez illeszkedik, pörgős, könnyen befogadható.

Harmath Artemisz, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC) igazgatója szerint mindig széles közönsége volt a lektűröknek. A Leiner Laura könyveiben megjelenő iskolai és a fesztiválkörnyezet ráadásul a teljes diákságot szólítja meg úgy, hogy a potenciális olvasónak semmilyen intellektuális vagy nyelvi ellenállásba nem kell ütköznie.

– Ismerősek a szavak, a tárgyak, a környezet, pofonegyszerűek a jellemek és a sztori. A kötetek humora sem rekeszt ki senkit, ahogy működik a sorozatélmény is: a maximum két szóval jellemezhető karakterekbe könnyen belelátni a valós iskolatársakat, akik kötetről kötetre elkísérnek – mutat rá Harmath Artemisz, aki szerint stílus, tematika, elbeszéléstechnika tekintetében Leiner Laura íróként mit sem változott az évek során. De mivel még mindig nem találni olyan magyar, korosztályos szerzőt, aki csak megközelítené eladott példányszámokban, ismertségben és népszerűségben Leiner Laurát, gyanítható az összefüggés a kiszámíthatóság és az olvasói elvárások között.

Leiner Laura népszerűségében elvitathatatlan szerepet játszik az is, hogy milyen közvetlen kapcsolatot ápol olvasóival.

– A könnyen hozzáférhető sablonokhoz („nekem szól”, „engem ismernek”, „nem vagyok egyedül”, az „én is számítok”), valamint a közösségi médiumokhoz a kukkolóeffektus személyességillúziója társul.

Leiner Laura kerüli a sajtónyilvánosságot, miközben az olvasói megkeresésekre igyekszik online válaszolni. Vagyis összességében a rajongó azt éli át, hogy unikális, exkluzív élményben részesül. Végre figyelnek rá – fogalmaz ezzel kapcsolatban az IGYIC igazgatója.

A szerző szakmai megítélése azonban már nem ennyire egyértelmű.

– Ha feltételezzük, hogy létezik minőségi gyerek- és ifjúsági irodalomkritika, az nem ír Leiner Laura-könyvekről. Ez nem meglepő, hisz a populáris művészeti termékek nagyon sokszor nem érik el a szépirodalommal, magas művészettel foglalkozó szakmai csatornák ingerküszöbét. Az már más kérdés, hogy ez egyáltalán rendben van-e – mondja Szekeres Nikolett, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke. – A Leiner Laura-jelenség rátapint egy másik fontos dologra is, amit szeretünk elfelejteni.

A gyerekek nagyon sokszor „fölfele” olvasnak.

Leiner Laura könyveiért sem az a tizenhat-tizennyolc éves korosztály rajong, akiket célközönségként megjelölnek, hanem a tizenéves generáció fiatalabb tagjai veszik kézbe a könyveit.

De nincs ezzel semmi gond, hisz épp őket kell felkészíteni a középiskolai, gimnáziumi életre.

Szekeres Nikolett szerint Leiner Laura okosan építkezik, hiszen felnevelte a saját közönségét. A Szent Johanna Gimivel adott egy bevezetést az olvasóinak, legutóbbi könyveivel pedig ő is illeszkedett az itthon is terjedőben lévő ifjúsági irodalmi trendhez, a tabutémák feldolgozásához.