„Fontos, hogy kreatívan kommunikáljunk a kortárs irodalomról” – Káel Csaba a Libri irodalmi díjakról

A 2016 óta kiosztott Libri irodalmi díj ma Magyarország legrangosabb, magáncég által adományozott irodalmi elismerése. A közönség március 25-étől szavazhat a 10 döntős műre, amit 156 könyvből választott ki a Libri által felkért 212 szakember és véleményvezér. Sorozatunkban alkotókat, művészeket kérdezünk könyvekről, kedvencekről, trendekről, díjakról. Ezúttal Káel Csaba válaszolt kérdéseinkre.

A Müpa igazgatója, aki egyúttal a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosként is dolgozik, nagyon várja már, hogy újra szépirodalom legyen a kezében, mert jelenleg főként forgatókönyveket olvas, emellett pedig az Oxfordi Egyetem professzorának, Peter Frankopannek a Selyemutak – Egy új világtörténet című könyvét fejezi be hamarosan.
„Nagyon izgalmas vizsgálni, hogy a gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális folyamatok hogyan határozták meg a világtörténelmet, hogyan rajzolták újra a nemzetközi erőviszonyokat, milyen eszmék, tendenciák, gazdasági értékek és érdekek formálták és formálják a világunk alakulását – mondja Káel Csaba. – Az erről való kritikus, kíváncsi gondolkodást rendkívül fontosnak tartom, nagy élmény időről időre új szempontokat kapni ehhez.”

Ami a szépirodalmat illeti, nehéz lenne kiemelni egy szerzőt a kedvencei közül, mondja. „Márai például nagyon meghatározó az életemben: rengeteg olyan pillanat van, amikor az ő gondolataihoz, bölcsességéhez fordulok. Talán nem meglepő, de különösen a naplói voltak rám nagy hatással. Érdekes megtapasztalni, mennyire mást jelent egy-egy fejezet más és más életszakaszban, élethelyzetben forgatva a kötetet. Karinthy összetéveszthetetlen, a legabszurdabb helyzetekre is ragyogóan alkalmazható humorát is nagyon szeretem, de Krúdy világa szintén közel áll hozzám.”

Mint Káel Csaba mondja, épp Krúdy kapcsán, a kiskamasz gyerekeivel vitatkozva jött rá, hogy mennyire megváltozott a szöveghez és az időhöz való viszonyunk.

„A gyerekeim azt mondják, hogy az a könyv, amiben sok a hosszú, részletes leírás, az unalmas, mert azokban nem történik semmi… Én pedig éppen ezeket olvasom a legnagyobb élvezettel. Egy pontosan megrajzolt, részletgazdag leírás minden akciónál, drámai cselekménynél erősebben tud hatni, ha valóban átadjuk magunkat neki, ha tényleg figyelemmel, időt szánva rá elmélyülünk benne.”

Amikor pedig a kortársakról kérdezzük, a Müpa-igazgató így válaszol: „A kortársak közül is nehéz egy alkotót megnevezni, de tény, hogy történetesen a Libri irodalmi díj egyik idei jelöltje, Bereményi Géza nagyon közel áll a szívemhez. A Cseh Tamás-dalok szövegei, az Eldorádó, a Megáll az idő… Ritka kincs, hogy valaki több műfajban is ilyen érvényesen, hitelesen képes jelen lenni, nagyot alkotni. Bereményi megkerülhetetlen jelentőségű szerző, az én generációm számára különösen.”

A magyar irodalom aranykora Káel Csaba szerint részben a Nyugat időszaka (ez mindenképp egyfajta aranykor), bár neki a 19. század, a reformkor irodalma is nagy kedvence.

„Én szeretnék hinni abban, hogy a magyar olvasók számára fontos az irodalom szeretete, ez az identitásunk része, az azonban egyértelmű, hogy még rengeteg dolgunk van azzal,

hogy minél szélesebb tömegeknek, generációról generációra képesek legyünk megmutatni ennek a fontosságát – véli az igazgató. – Ez talán a legnagyobb kihívás: eljuttatni, élményszerűen átadni a gyerekeinknek, hogy milyen sokat ad egy jó könyv, mennyi kapaszkodót, inspirációt, megoldást találhatnak benne a saját életükre nézve.”

Pontosan ezért tartja nagyon fontosnak, hogy minél gazdagabb eszköztárral, minél kreatívabban kommunikáljunk a kortárs irodalomról. „Sőt, mozgóképipari kormánybiztosként meggyőződésem, hogy az irodalmi művek filmes adaptációi ebből a szempontból is hiánypótló szerepet tölthetnek be. Tudjuk, hogy amikor valaki filmvásznon vagy tévéképernyőn találkozik egy-egy irodalmi remekművel, akkor a film hatására rendszerint szeretné kézbe venni és elolvasni az adott könyvet. Ez nagyszerű! A film és irodalom ilyen jellegű összekapcsolódásában hazai és nemzetközi színtéren is hatalmas perspektíva van.”

Ő maga tizenévesként imádta a Pál utcai fiúkat, falta az indiánkönyveket, és édesapjának köszönhetően kezdte Rejtőt olvasni, óriási lelkesedéssel. Később, a gimnáziumban pedig Nagy László költészetéért rajongott: „Mindent tudtam róla, végtelenül tiszteltem, annyira, hogy el is küldtem neki néhány saját versemet. Felfoghatatlan öröm volt, hogy válaszolt is nekem, biztatott. Azt hiszem, ezt sosem fogom elfelejteni.”

Káel Csaba mindig figyelemmel követi a Libri irodalmi díjakat. „Nekem személy szerint is nagyon fontos célkitűzés volt a kezdetek kezdetén, hogy bár a MÜPA esetében elsősorban előadó-művészeti központról van szó, az általunk bemutatott tíz műfaj közt mégis hangsúlyosan ott legyen az irodalom is. Így született meg a most már hatalmas sikerrel futó Literárium, illetve Vers-estek sorozat. Rengeteg ehhez kapcsolódó aktivitásunk van, a közösségi platformjainkon idén áprilisban az irodalom áll fókuszban, számtalan irodalmi tartalmat osztunk meg a közönségünkkel, ők pedig várják, és nagyon szeretik ezeket. Minden olyan kezdeményezést nagyon támogatok, ami teret ad annak, hogy a legkiválóbb szerzőink szélesebb körben láthatóvá váljanak, hogy együtt ünnepelhessük őket.

A Libri irodalmi díj is pontosan erről szól, épp ezért tartom rendkívül fontosnak! Az pedig különösen nagy büszkeséggel tölt el, hogy a díj jelöltjei közül mennyien megfordultak már a MÜPÁ-ban: sokuk – többek közt Nádasdy Ádám, Grecsó Krisztián vagy épp Szabó T. Anna – estje az ingyenesen elérhető digitális irodalmi gyűjteményünkben, médiatárunkban vissza is hallgatható, újranézhető. Mindenkit arra bátorítok, hogy tegyen így, fantasztikus élmény lesz, előtte és utána pedig jöjjenek a könyvek!”

Fotó: Csibi Szilvia

Az idei Libri irodalmi díjak jelöltjeire itt szavazhat.