„A katarzist keresem” – Szinetár Dóra a Libri irodalmi díjakról
A 2016 óta kiosztott Libri irodalmi díj ma Magyarország legrangosabb, magáncég által adományozott irodalmi elismerése. A közönség március 25-étől szavazhat a 10 döntős műre, amit 156 könyvből választott ki a Libri által felkért 212 szakember és véleményvezér. Sorozatunkban alkotókat, művészeket kérdezünk könyvekről, kedvencekről, trendekről, díjakról. Ezúttal Szinetár Dóra válaszolt kérdéseinkre.
A Jászai Mari-díjas színésznő jelenleg Wisinger István Pulitzerről írt dokumentumregényét és Kiss Edina – még meg nem jelent novelláskötetét olvassa. Nemrég fejezte be Grecsó Krisztián Vera, és J.K.Rowling Átmeneti üresedés című könyvét. Édesanyaként életét az elmúlt két évtizedben zömében gyerekekről, vagy gyerekeknek szóló könyvek olvasása határozta meg. Unicef nagykövetként, évek óta hivatalosan is gyerekkönyv ajánló, és ez nagyban átformálta igényeit a kortárs szépirodalmat illetően is.
A színésznő étkezését tekintve mindenmentes, az olvasási szokásait tekintve azonban mindenevő. Éjjeli szekrényén a Pulitzer életrajz, a Galaxis útikalauz stopposoknak, a Gabona agy című táplálkozási kézikönyv, Feldmár András Szégyen és szeretet-, valamint Meik Wiking Hygge (a dán életérzés) című alkotása sorakozik, Grecsó Krisztián Megyek utánad és Magamról többet könyveinek társaságában. „Elfogult vagyok vele, a cikkeit és könyveit is nagyon szeretem, de egy gyönyörű dalszöveget is köszönhetek neki.„
A versek iránti rajongását édesanyjától (Hámori Ildikó) örökölte, akinek a polcán majd’ minden magyar költő kötetét megtalálta, amikor a televíziós adásszünetek alatt keresgélt. „Biztosan írt valaki erről egy verset, gondoltam fiatalon, amikor érdekelt egy téma. Helyette persze gyakran botlottam másba. Így kezdődött az én olvasásmániám.” – emlékezik vissza.
Tízéves kora óta játszik színpadon, egy ország ismerte meg például Nyilas Misi vagy Cozette szerepébent. Mást és másképp kellett éppen ezért olvasnia gyerekként, mint kortársainak.
„Olvasmánylistám úgy nézett ki az általános iskolában, hogy Gőgös Gúnár Gedeon, Kincskereső Kisködmön, Nyomorultak.” – neveti el magát,
hozzátéve, hogy „apukám (Szinetár Miklós) valószínűleg ezen felbuzdulva szánta nekem 13 évesen a Musza Dagh negyven napját és a Varázshegyet, de ezeket nem sorolnám gyerekkorom sikertörténetei közé.” Gyerekszerepeinek köszönhető, hogy Móricz Zsigmondhoz, Victor Hugo-hoz vagy Rejtő Jenőhöz egészen más viszony köti, mint a legtöbbeket.
„Őket én úgy olvashattam, hogy közben tudtam: az a kislány, akiről írnak – Nyilas Misi, Cozette vagy Prücsök – tényleg én vagyok. Kilencévesen amúgy annyira megszerettem a Nyomorultakat, hogy a Notre Dame-i toronyőrbe is belekezdtem és imádtam. Később ugyanígy tudtam rákattanni szerzőkre, témákra. Molnár Ferenctől vagy Dapnhe Du Mauriertől is elolvastam mindent, ami csak elérhető volt.”
A döntős művek közül Tompa Andrea Haza című könyve hiányzik a polcáról. „Én őt egy egészen másik oldaláról ismerem, színháztudós, aki minket, színészeket figyel, rólunk ír. Nagyon várom, hogy elolvassam a döntős könyvét!”
A Libri irodalmi díjat a legfontosabb figyelemfelkeltésnek tartja. „Egy díj attól is értékessé válhat, hogy kik kapták még meg, ez pedig itt mindig egy nagyon jó társaság. Manapság csak szélsőséges ingerküszöb ingerlésével lehet elérni, hogy odafigyeljünk valamire, és az irodalom esetében ez még nehezebb. A Libri ezzel a díjjal és a hozzá tartozó kampánnyal szerintem példamutatóan képes széles körben felhívni a figyelmet arra, hogy, kik azok, akik köztünk élnek és közben nekünk, rólunk írnak.”
Fotó: Forgács Bea
Az idei Libri irodalmi díjak jelöltjeire itt szavazhat.