„Aztán beletenyereltem Kosztolányiba” – Tóth Bálint a Libri irodalmi díjakról

A 2016 óta kiosztott Libri irodalmi díj ma Magyarország legrangosabb, magáncég által adományozott irodalmi elismerése. A közönség március 25-étől szavazhat a 10 döntős műre, amit 156 könyvből választott ki a Libri által felkért 212 szakember és véleményvezér.
A hosszúlista kiválasztásába idén is bevontak iskolákat, diákokat, egyetemi embereket. Ezúttal Tóth Bálintot, a szegedi egyetem másodéves magyar szakos bölcsészhallgatóját faggattuk kedvencekről, trendekről, díjakról.

Az egyetemista jelenleg főként kötelezőket olvas, ami – mint mondja – elég vegyes, mert a félév során egyszerre foglalkoznak a romantika irodalmával meg a késő- és posztmodern irodalommal. „Momentán Aldous Huxley Szép új világ című regényét olvasom.”
Tóth Bálint nagy kedvence Kosztolányi Dezső. „Annyira, hogy belőle írom a szakdolgozatomat is. Ezenkívül Karinthy Frigyes, Csáth Géza, Nádasdy Ádám, Bereményi Géza. A költők közül pedig – a felsoroltak mellett – József Attila, Ady Endre, Arany János, Radnóti Miklós. A kortársak közül a fent említett Nádasdy és Bereményi mellett Grecsó Krisztián, Háy János, Szilasi László. Többeket is szeretek, de őket még nem olvastam. (Például Dragomán György nagyon szimpatikus, ahogy Szentesi Éva, Péterfy Gergely, Péterfy-Novák Éva, Tompa Andrea is. Itt vannak a listámon.)”

Ami a magyar irodalom állapotát illeti, az egyetemi hallgató úgy véli, nem szabad azt hinni, hogy Radnóti halála után nincs magyar irodalom. „Pedig sokakban – főleg a fiatalokban – ez van, és ezért az oktatási rendszer tehető felelőssé, mert gyakorlatilag Radnótiig vagy jobb esetben Pilinszkyig jutnak el középiskolában, ugyanis aztán el kell kezdeni készülni az érettségire. És az elmúlt 70 év magyar irodalmáról gyakorlatilag tudomást sem vesznek, nem beszélve a kortársakról. Mert egyszerűen nincs idő rá.”
Ő maga Fekete István Tüskevárját olvasta első „nem gyerekregényként”. „Rögtön utána jött a Téli berek. Ezeket apám mutatta meg nekem, elsősorban hangoskönyv formájában, majd rendre minden nyáron elolvastam az előbbit, télen az utóbbit. Éveken át. Nagyon nagy hatást tettek rám ezek a felnőtté válásról, a kamaszlét idegesítő kis semmiségeiről és a felnőttségbe való beavatásról szóló regények. Hiszen mindkettő javarészt erről szól. És pont jókor találtak meg. Abban a korban, amikor még se nem felnőtt, de már nem is gyerek az ember. Nagyon szerettem és szeretem ezeket a regényeket mai napig. Majd beletenyereltem Kosztolányiba, tizenegyedikben. Azóta jóformán úgy maradtam. Az egyetem eleje óta próbálok leszakadni róla. Szép fokozatosan, de haladok. Újabban Amerika felé kacsingatok. Nagy szerepe van ebben Szilasi óráinak is – aki ugye tanárom és mesterem –, hisz rendszeresen olvastat amerikai íróktól esszét, vagy ajánl könyvet. De újabban az oroszok is érdekelnek. Furcsa konstelláció.”

A Libri irodalmi díj, mondja Tóth Bálint, a legrangosabb irodalmi díjak közé küzdötte fel magát az utóbbi években. „Én jóformán innen tájékozódom kortársak terén. Meg a Libri Magazinon megjelenő kritikákból, beszámolókból. (Beck Zoli modora különösen tetszik.) Abszolút hiánypótló az az ötlet – már amennyire én meg tudom ítélni –, hogy a rangos zsűri mellett az olvasókkal is szavaztassuk meg ugyanazt a tízes listát. Így árnyaltabb képet kaphatunk az adott év irodalmáról. Legalábbis ezt képzelem.”

Az idei Libri irodalmi díjak jelöltjeire itt szavazhat.