Norvég származású, Walesben született író, a Charlie és a csokigyár (1964), a Fantasztikus Róka úr (1970), A barátságos óriás (1982) és a Matilda (1984) szerzője.
Régi orosz arisztokrata családba született író, pedagógus, filozófus és utazó. Az orosz realizmus és a világirodalom egyik legfontosabb alakja.
Francia regény-, novella- és esszéíró, többek között A három testőr (1844) és a Monte Cristo grófja (1844-46) című romantikus történelmi regények szerzője. Jules Verne után a második legtöbbet olvasott francia szerző. Műveit közel 100 nyelvre fordították le, és több mint 200 film készült belőlük.
Itáliai költő, a prehumanista líra és a reneszánsz kiemelkedő alakja. A róla elnevezett szonettforma évszázadokra meghatározta az európai költészetet.
Francia író, költő, meseíró. Flaubert úgy nyilatkozott róla, hogy Victor Hugo előtt ő volt a francia nyelv legnagyobb mestere. Leginkább állatmeséiről híres, amik eredetileg nem saját történetei, hanem Aiszóposz, Phaedrus és a szanszkrit Pancsatantra nyomán fennmaradt szövegek voltak. Ezeket fordította le zseniális nyelvi leleménnyel franciára, és vezette be őket az európai köztudatba.
Író, költő, műfordító, drámaíró, a Nyugat újságírója. Kamaszkorától fogva jelentek meg írásai, de országos ismertségre Így írtok ti (1912) című irodalmi paródiagyűjteményével tett szert. Neki köszönhetően váltak kultikussá hazánkban Micimackó történetei. Mivel angolul nem igazán tudott, nővére, Emília (becenevén Mici) nyersfordítását használta a munkához. Előtte tisztelgett a mackó magyar elnevezésével is.
Solomon Bellows néven, orosz zsidó családba született amerikai író. Legismertebb művei a Henderson, az esőkirály (1959) és a Herzog (1964) című regények.
Nobel-díjas ír költő, drámaíró és politikus, az ír nemzeti irodalom felemelkedésének egyik élharcosa. Költészetében szakított a viktoriánus irodalom kötött formáival, és a szabadvers felé fordult, témáit pedig főleg az ír folklórból és a kelta mondahagyományból merítette. Legismertebb versei az Innisfree (1893), A második eljövetel (1920), a Léda és a hattyú (1923), valamint a Hajózás Byzantiumba (1928).
Orosz költő, próza- és drámaíró, a modern orosz irodalmi nyelv megteremtője, a világirodalom egyik legnagyobb hatású művének, az Anyegin (1825-32) című verses regénynek szerzője.
Költő, újságíró, a szabad vers amerikai hagyományának megteremtője, a 19. századi amerikai líra egyik legnagyobb hatású képviselője.
© Libri Könyvkereskedelmi Kft. Minden jog fenntartva!
Ne maradjon le az irodalmi világ legfrissebb híreiről, iratkozzon fel a Libri Magazin hírlevelére, hogy első kézből értesüljön a hazai és nemzetközi kulturális izgalmakról!