Gondoltad volna, hogy a Frankenstein egy 20 év alatti lány tollából született? Alec Greven pedig mindössze 9 éves volt, amikor könyve felkerült a New York Times sikerlistájára. Cikkünkben összegyűjtöttünk nyolc olyan kortárs és klasszikus szerzőt, akik nagyon fiatalon robbantak be a köztudatba. Néhány életrajzi érdekesség és alkotói stílus vizsgálata révén pedig talán népszerűségük okára is fény derül.

Marcus Annaeus Lucanus

A római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi, Lucius Annaeus Seneca unokaöccse volt. Nagybátyja által került Néró császár belső, bizalmas körébe, ahol 22 évesen quaestor – alacsonyabb rangú magistratus – majd augur – az antik római vallás papja – lett. Tehetséges költőként műveit együtt olvasta fel Néróval, már 20 éves koruk körül egymás után léphettek fel ünnepélyes alkalmakkor, és oszthatták meg alkotásaikat a hallgatósággal. Állítólag miután kiderült, hogy a közönség szíve Lucanus költészete felé húz, Néró eltiltotta az irodalomtól. Egyesek szerint irigység helyett politikai természetű aggályai voltak barátjával kapcsolatban. Be nem fejezett eposzában, a Pharsaliában Lucanus ugyanis zsarnoknak tünteti fel Caesart, és bár a mű történelmi jellegű, kiérezhető belőle az aktuálpolitikai színezet.

Marcus Fabius Quintilianus, a híres római szónok szerint Lucanus is inkább szónok volt, mint költő. Tragikus véget ért, körülbelül 26 éves lehetett, amikor kivégezték vagy öngyilkosságra kényszerítették.

Lucanus neve és emléke azonban évezredeket túlélt, egyesek szerint túlszárnyalja Vergiliust is. Olyan történelmi körképet festett, aminek minden mozzanatát emberi szándékok irányítják az istenek és földöntúli erők helyett. Stílusával előkészítette a történelmi regényeket, és megteremtette a „verses regény” műfajtípusát. Hatással lehetett az újkor csodamentes regényeire, például Goethe Hermann és Dorotheájára, Byron Don Juanjára, Puskin Anyeginjére, Arany János Toldi-trilógiájára, Mistral Mirèiojára, vagy Arany László A délibábok hőse című művére.

Mary Shelley

Az angol romantikus író 19 évesen tett szert óriási sikerre a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című művel. Először névtelenül publikálta a számtalan tovább rémtörténetet inspiráló könyvet. A cselekmény a kémiával és matematikával foglalkozó genfi tudósról, Victor Frankensteinről szól, aki képes életet lehelni a holt anyagba. Azonban miután ezt megteszi, megtagadja teremtményét, és emiatt a lény rémes szörnyeteggé változik. Az izgalmas regény a tudomány hatalmát, az emberi természet mozgatórugóit, sőt a létezés céljának kérdésit is firtatja.

Forrás: shondaland.com

Az eredeti történet 1818 óta több száz adaptációt élt meg: opera, színmű, musical, képregény, film, de még rádiójáték is készült belőle. Mary Shelley „nem esett messze a fájától”, hiszen nemcsak férje, a romantikus költő, Percy Bysshe Shelley volt jártas az irodalomban. Édesanyja az ismert feminista írónő, Mary Wollstonecraft volt, édesapja pedig a filozófus-író-újságíró William Godwin. Shelley autodidakta módon szerezte meg tudását, iskolába nem járt, de mivel otthonukban gyakori vendégnek számítottak a művészek, tudósok és gondolkodók, már gyerekkorától kezdve élénk szellemi pezsgés vette körül.

Első rövidebb művét 11 éves korában publikálta apja kiadója, a későbbiekben született több tucat alkotása pedig máig feledhetetlenné, a világirodalom egyik klasszikusává emelte.

Petőfi Sándor

Színészként kezdett el verseket írni 18 éves korában, első verse, A borozó egy évvel később, 1842-ben jelent meg. Fiatal kora ellenére hamarosan az egész ország megismerte, 23 évesen már irodalmi köröket szervezett Pesten. Pályája kezdetén még a romantika volt az uralkodó korstílus, de ő új irodalmi formát hozott létre: a népies költészetet. Az első önéletrajzi költőnek tartják, az ő nevéhez fűződik a családlíra megteremtése. Korábbi magabiztossága 1845 és 1846 között, magánéleti válságok és anyagi gondok szorításában elveszni látszott, de 1846-48-ban megtalálta a megfelelő formákat gondolatainak kifejezésére, és visszatért korábbi hite önmagában. Merített a francia forradalomból, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményeit hirdette. Hitvesi verseket is ír ekkoriban, amelyek közül kiemelkedik a Szeptember végén.

Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt fenn az utókor számára. Utolsó hónapjaiban természetesen a forradalom és szabadságharc áll témái középpontjában. Legismertebb költeménye a Nemzeti dal, a magyar hazafias líra kiemelkedő alkotása.

József Attila

Keveseknek kell bemutatni a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját, aki mindössze 32 évet élt, de olyan életművet hagyott maga után, ami kora legnagyobbjai közé emelte. Alkotóéveit 15 éves korától számolhatjuk, első verseskötetét 1922-ben adták ki. A Szépség koldusához Juhász Gyula írt előszót, melyben „Isten kegyelméből való költő”-nek nevezte a szerzőt. Ezekben a költeményeiben kitűnik érzelmi forrongása és a Nyugat költőinek hatása. Később talált rá egyedibb hangjára, kortársai közül sokan az 1923-ban írt Megfáradt embert tartják az első „igazi” József Attila-versnek.

Legtermékenyebb időszaka 1922-25 volt, műveinek nagyjából a fele ekkor született. Szabadvers, expresszionizmus, szürrealizmus, népköltészet: verseiben keveredik mindez.

A Tiszta szívvel pedig a lírai én társadalmon kívüli voltát ábrázolja, azt a csavargó, lázadó ember, aki a költő lelke mélyén élt. Kései költészetében a bűn és a büntetés válik fontos motívummá. A félárvaként nevelkedett, tragikus sorsú férfi számára a versírás igazi menedék volt, mentsvár a nehézségek elől. A Nagyon fáj 1936-ban már komoly kórképet mutat depressziós lelkiállapotáról, de a tragikus önsors mellett a közélet és a szerelem is témájául szolgált ebben az időszakban. A számvetéses és istenes versekben szintén a menedékkeresésre utaló jeleket találunk. 1937-ben, utolsó versében így ír: „Szép a tavasz és szép a nyár is, / de szebb az ősz s legszebb a tél, / annak, ki tűzhelyet, családot, / már végképp másoknak remél.”

A képen József Attila.
Forrás: PIM

Gerlóczy Márton

Egy önéletrajzi ihletésű regénnyel, az Igazolt hiányzás-sal vált ismertté, amit 2003-ban, 22 éves korában írt. Bár a könyv vegyes fogadtatásban részesült, közel 20 ezer példányban kelt el. Kritikusai megjegyezték, hogy a fiatal szerző törekszik önálló hangjának kialakítására, ugyanakkor rámutattak arra is, hogy hajlamos a nyelvi túlkapásokra.

Még a negatívabb visszajelzések sem tántorították el Gerlóczyt az írástól, 24 évesen jelentkezett második, Váróterem című regényével.

Majd sorra jött a többi: A Csemegepultos naplója, amiből színdarab is készült; a Rabigában 2.: A mattyi vérengzés, amelyben egy bolgár szerző művét szerkesztette át és helyezte új kontextusba; a Létra, amit a 2013-as ünnepi könyvhét alkalmából jelentettek meg; az Elvonókúra, amiben Thaiföldön töltött napjairól és alkoholfüggőségéről számol be.

Kilencedik regényén hét éven keresztül dolgozott, családi levelek, emlékiratok, naplók szolgáltatták a történet alapját. Az Altató középpontjában két nőalak áll, akiknek tudattalattija filozofikus mélységben tárulkozik fel. Stílusát nevezik hivalkodónak, provokatívnak, harsánynak és ironikusnak, de kevesen tudják, hogy miért és hogyan vált Gerlóczy azzá, aki. Elmondása szerint, fiatalon Újlipótvárosban számos trauma érte. Az örvényben így ír: „Talán azért voltam könyörtelen, mert tudtomon kívül viseltem el könyörtelenséget, és másokon álltam bosszút azok helyett.”

Alec Greven

Mindössze 9 éves volt, amikor megjelent első könyve a How to Talk to Girls (Hogyan beszéljünk lányokkal). Kezdetben egy általános iskolai feladatnak indult, majd végül a New York Times legkelendőbb példányainak egyikévé vált.

A képen Alec Greven a How to Talk to Girls című könyv szerzője.
Forrás: The Toronto Star

Az ihletet a játszótéren gyűjtötte, miközben megfigyelte, hogy a fiúk általában milyen hibákat követnek el, amikor a lányokkal beszélgetnek. Első sikere után töretlenül folytatta írói karrierjét, 2009-ben megjelent a How to Talk to Moms (Hogyan beszéljünk anyukákkal), majd a How to Talk Dads (Hogyan beszéljünk apikákkal) és a How to Talk to Santa (Hogyan beszéljünk a Mikulással) című szerzeménye. Ötödik könyve 2010-ben jelent meg Rules for School (Az iskola szabályai) címmel. Olyan milliós nézettségű műsorokban szerepelt, mint az Ellen DeGeneres Show, a Tonight Show vagy az NBC Late Nightja.

Kemény Zsófi

Első verseskötete 2015-ben jelent meg az akkor 21 éves Kemény Zsófinak. Azóta a költészet mellett több területen is kipróbálta magát: író, dramaturg, pszichológia alapszakon diplomázott, slammer, de Sophie Hard néven rappel is. Tagja a Szépírók Társaságának és a József Attila Körnek.

Először 11 évesen, nővére ihletésére ragadott tollat, és kezdett el regényt írni. A történet egy fantasyvilágban élő matróz kalandjairól szólt, és olyan alapos kutatómunka övezte, hogy a szerző még növény- és állathatározót is készített a regény mellé.

Édesapja a József Attila-díjas író, költő, Kemény István, édesanyja pedig Szirmay Ágnes dramaturg. 2020-ban Kemény Zsófi is filmdramaturgiából diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Legújabb verseskötete Most vagyok soha címmel fog megjelenni, Szeleczki Rozália Cicaverzum című filmjének elkészítésében pedig forgatókönyvíróként vett részt. A Cicaverzum egy szokatlan románcról szól, és szerepet kapott benne többek között Törőcsik Franciska, Polgár Csaba, Csobot Adél és Alföldi Róbert is.

Nyáry Luca

Nyáry Krisztián idősebbik lánya most 22 éves, de már hét éves kora körül elkezdett verseket írni. Slam poetr-esten először 15 évesen vett részt, és rögtön meg is nyerte azt. Saját bevallása szerint azért ír, mert számára ez az önkifejezés egyetlen módja. Nem másoknak akar vele megfelelni, neki, magának, személyesen fontos ez a tevékenység. Első regénye 2018-ban született, Vigyázat, Törékeny! címmel.

Az országos sikerű, a szerző vívódásairól és depressziójáról szóló könyv a Margó-díj top tízes listáján is helyet kapott.

Szintén 2018-tól ír a WMN.hu-ra, de Emily Dickinson-verseinek fordításába is belekezdett. Természetesen a költészetnek sem fordított hátat, több antológiában is megtalálhatjuk verseit. Miután édesanyját 13 évesen elveszítette, kiemelkedő szerepet kap az életében, hogy nyíltan beszéljen a gyász magyarországi kultúrájáról és a mentális betegségekről, és küldetésének érzi, hogy segítse azokat, akik hasonló problémákkal küzdenek. Az elmúlt évben a Forbes által publikált 30 sikeres magyar 30 alatt-listárais felkerült.

Kiemelt kép: Nyáry Luca, Instagram

Még több cikk a témában: