Eredetileg novellának indult, de írás közben „megszaladt”, így született meg az ír szerző, Billy O’Callaghan második regénye, a Szerelmem, Coney Island. Az elbeszélés helyszíne az Amerikai Egyesült Államok, ahol egy eldugott kis motelben, a New Yorkhoz tartozó Coney Island óceánparti vidámparkjának közelében, egy nem igazán kellemes hangulatú szobában találkozik egymással Michael és Caitlin.
A szezonon kívül kietlen nyaralóhely meghitt pillanatok és sorsdöntő találkozó helyszíne. A főhősök huszonöt éve lopnak egymástól örömet titokban úgy, hogy egyikük sem mer kilépni a saját boldogtalan házasságából. Mindössze egyetlen nap történéseibe sűrítve bontakozik ki kettejük szép-szomorú, változatlanságban vergődő története. „Bizonyos emlékek rögtön a bőr alatt raknak fészket, s ezzel kívül kerülnek a változás hatósugarán.” – írja Billy O’Callaghan.
Akár szép is lehetne, hogy két ember között negyedszázad óta nem kopik a szenvedély, de mérhetetlenül szomorú, hogy ezeket az ideig-óráig tartó boldognak tűnő pillanatokat csak saját házasságukat, így egész életüket elárulva élhetik meg.
Évtizedek óta él a viszony, ugyanennyi ideje járnak ugyanoda és ugyanazért. Jól ismerik a terepet és a szüntelenül vágyat keltő másik testét. „Ismerem már az összes gödröt és dudort. Vakon tudnék járni az utcákon, meg se botlanék. De valamiért mégis mindig úgy érzem, hogy először vagyok itt. Szerinted miért? Mert mindig más szemszögből látod. Az új ellensúlyozza az ismerőst.”
A kettejük életében beálló változások miatt sorsdöntővé válik a téli találkozó Coney Island-en. Akkor kerül rá sor, amikor az egyébként népszerű szálláshelyen nullára csökken a forgalom. A moteltulajdonosok ilyenkor különösen örülnek minden vendégnek „akármilyen mocskos céllal érkezik, vagy akármilyen rövid ideig marad.” A főhőseink negyedszázados kitartása akár dicséretes is lehetne a gyorsan lezavart találkozók helyszínén.
Michael és Caitilin nem tudják meddig maradnak, mint ahogyan azt sem, hogyan és kivel mennek majd tovább. Fokozatosan ismerjük meg vágyaikat, elöregedő testüket és történetüket, így azt is, hogy miért kerültek válaszút elé ezen a fagyos, téli napon.
Michael feleségéről kiderül, hogy halálos beteg, Caitlin férjét pedig áthelyezik. Ki lehet-e lépni egy ilyen helyzetben egy kapcsolatból? És ha igen, melyikből? Az örömöt, tragédiát megélt házasságból vagy a szenvedélyt jelentő tiltott viszonyból? Mire vagy kire tehet fel az ember egy egész életet? Magáért, a maga öröméért vagy valaki másért, netán valaki más öröméért éljen? Meddig tartható egy szánalomból és a közös múlt miatt megtartott házasság? Ki lehet-e szállni egy huszonöt éve tartó szeretői-szerelmi viszonyból, amibe minden örömével és bánatával együtt öregedtek bele a felek?
A Szerelmem, Coney Island gyönyörűen és érzékenyen megírt történet, amit Pék Zoltán kitűnő fordításában olvashatunk magyarul.