A Balaton, Közép-Európa legnagyobb tava számos mondát, legendát ihletett. Nem csoda: ez a „sekély tó” (latin neve, a Lacus Pelso éppen ezt is jelenti) létezése óta meghatározza szűkebb és tágabb környezete életét. Kit ne ihletett volna meg ez a – korábban még kifejezetten vadregényes – táj a hatalmas vízfelülettel, északon a tanúhegyekkel, valamivel távolabb a Bakonnyal, nyugatra a Kis-Balatonnal, délen a titokzatos Somoggyal?
Számos történet született többek közt a tó keletkezéséről, a tihanyi visszhangról, a környék jellegzetes táji elemeiről, a badacsonyi hableányról, a „vadlánlikak” titkairól. Ami a Balaton születését illeti, az egyik monda szerint ez úgy esett, hogy ezen a környéken régen óriások éltek. A Badacsony fennsíkján élt Balaton, az utolsó óriás lányával, Haláppal. Jóban voltak az emberek is, ám amikor Haláp legkedvesebb barátja, egy emberlány már felnőtt, ezért nem játszott vele, szegény belepusztult a bánatba.
Miközben Balaton Haláp síremlékét készítette, különleges óriáskőre bukkant. Próbálta felemelni, de a kő maga alá temette. Ahonnan a nagy kő elmozdult, víz tört föl a mélyből, és csak folyt és folyt vég nélkül. A hegy lábánál keletkező tavat az emberek az óriás tiszteletére el is neveztek Balatonnak, a hegyet pedig Halápnak.
Aki a Balatonnal kapcsolatos mesékre, legendákra kíváncsi, kedvére válogathat számos a témával foglalkozó könyv közül.
Lipták Gábor, akinek Balatonfüreden volt háza, melyben vendégül látta a magyar irodalmi élet szinte minden kiválóságát, Aranyhíd címen írta meg az általa ismert balatoni meséket.
Az egyik legélvezetesebb és leggazdagabb, a tóval és környékével kapcsolatos mondák, történetek közül rengeteget bemutató kiadvány Eötvös Károly Utazás a Balaton körül és A balatoni utazás vége című kötete. Betyárok, híres szépleányok, korabeli hírességek, Ranolder veszprémi püspök és megannyi más szereplő váltja egymást a lapokon, hogy Eötvös ízes és eredeti előadásmódja mellett ismerjük meg történetüket – és ezzel együtt a „világ legszebb tájáét” is; Eötvös legalábbis a maga részéről annak tartotta a Balaton északi partját.
Az újabbak közül ott van a gyerekeket ebbe a világba elkalauzoló Rév Fülöp, Jeney Zoltán csodálatos meséje, illetve Nyulász Péter Balaton-témájú könyvei Helkáról, Cipriánról és Kamorról.
Kiemelt kép forrása: laabagnes.sensei.hu