Március 20-ától látható a Netflix műsorán a Levél a királynak című holland regényből készült sorozat. Szerzője Tonke Dragt, akinek a könyve nemrég a magyar Nemzeti alaptantervbe is bekerült. A könyvet Magyarországon a Kolibri adta ki 2017-ben, vagyis épp 55 évvel az után, hogy Hollandiában először vehették kezükbe az olvasók.
Tonke Dragt 1930-ban született Batáviában (a mai Jakartában). A helyi holland gyarmati elit tagjaként 1942-ben, amikor a japánok a második világháborúban elfoglalták Jáva szigetét, családjával együtt táborba zárták. A háború után hazaköltöztek Hollandiába, ahol rajztanár lett, és elhelyezkedett egy iskolában. Az egész gyerekkorában szívesen olvasó és mesélő lánynak kapóra jött, hogy jól tudott történeteket kitalálni.
Az idén novemberben kilencvenedik évét betöltő Tonke Dragt nagyon ritkán ad interjút, ám nemrég felkerült vele egy rövid beszélgetés a Youtube-ra . Ebben többek közt arról mesél, hogyan született meg a Levél a királynak: a gyakran 40-50 fős osztályokban kezdetben nemigen tudott rendet tartani. Ekkor belekezdett egy történetbe, és alighanem jól mesélhetett, mert a gyerekek csöndben figyelve dolgoztak tovább – sokszor rögtön lerajzolva azt, amit hallottak.
Igen ám, de miután kicsöngettek, és megígértették vele, hogy másnap folytatja,
neki még sejtelme sem volt, hogyan alakuljon tovább a történet
– meséli az interjúban az írónő. Este aztán gondolkodott a dolgon: a sztori elején jártak, amikor a főhős, miközben a lovaggá ütése előtti éjszakán elvileg szigorúan tilos lenne elhagynia a kápolnát, amelyben társaival imádkozik, mégis enged az ajtón kopogtató idegen kérésének, és kinyitja az ajtót. Aha, gondolta Dragt, ez nem is rossz indítás egy izgalmas történetnek.
A Levél a királynak
a viszonylag ötletszerű és esetleges keletkezéstörténet dacára minden idők legsikeresebb holland gyerekkönyve lett
(ezenkívül 2004-ben az azt megelőző ötven év legjobbjának is megválasztották), szerzőjét pedig 2001-ben lovaggá ütötték érte.
Aki elolvassa a regényt, és elmerül az ifjú lovagjelölt, Tiuri világában, megérti, mi a siker titka – még ha az első pillantásra meglepőnek tűnhet is. A Levél a királynak ugyanis kifejezetten régimódi regény: a történet lineáris, a cselekmény komótosan halad előre, és bár van benne akció, azok tempója és pörgőssége össze sem hasonlítható a mai gyerekkönyvekével.
A 600 oldalon át hömpölygő történet mégis leköti az olvasó figyelmét, miközben a legalapvetőbb emberi értékeket veszi sorra. Szól bátorságról, barátságról, hűségről, jóról és gonoszról – mindezt 5-től 15 éves korig tökéletesen érthető nyelven és hangon.
A már idézett interjú elején egyébként a riporter megmutatja Dragtnak saját, 1967-ben kiadott Levél a királynak-példányát, amelynek első oldalára annak idején – afféle Ex librisként – odaírta a nevét. Azután elmeséli, hogy amikor az interjúra készült, elővette a könyvet, és észrevette, hogy jóval később a fia is beleírta a maga nevét a regénybe.
A kis történet jól jellemzi Tonke Dragt helyét a holland irodalomban és társadalomban:
legsikeresebb művét 1962 óta generációról generációra adják tovább,
alig akad ottani gyerek, aki ne olvasta volna. Korábban holland film is készült belőle, ami szintén nagy rajongótábort gyűjtött. Hogy a – különben, mint Dragt egy tavalyi interjújában elmondta, a Netflix által némileg „feldúsított”, jó néhány új jelenettel gazdagított – sorozat milyen, most kiderül.
Akárhogy is: szerintünk érdemes mindenekelőtt a könyvet elolvasni. Ebben a bezárkózós, sokat együttlévős időszakban ennél jobb mesét nehéz elképzelni az 5-10 éves korosztály számára. A Levél a királynak a maga komótosan ballagó, de izgalmakat sem nélkülöző és mélyen elgondolkodtató történetével ideális a hosszú, közös családi együttolvasásokhoz.