Bár a spanyol konkvisztádorok a földdel tették egyenlővé a maja kultúra meghatározó részét, nem sikerült mindent elpusztítaniuk. Erről közölt cikket nemrég a New York Times, hiszen megjelenés előtt áll a Códice Maya de México című kötet, amely az amerikai kontinens legrégebbi fennmaradt írott forrásába enged betekintést. Az Andrew D. Turner szerkesztette kötet már elérhető az Amazonon, a megjelenés pontos dátuma november 22. A kötet a J. Paul Getty Múzeumban január 15-éig látható kiállítást hivatott kiegészíteni.
Ahogy a New York Times írja, a XVI. században a Yucatán-félszigetre érkező spanyolok olyan hiedelmekkel, mindennapos gyakorlatokkal, művészetekkel és nyelvvel találkoztak, amelyeket nem is értettek igazán. És természetesen nem is bíztak mindabban, amit épp csak felfedeztek. Az őshonos kultúrát pogányként bélyegezték meg a keresztény telepesek, és igyekeztek leszámolni mindennel, amit találtak. A különböző hieroglifikus szövegeket, művészeti alkotásokat bálványoknak tekintették, és rengeteg fontos (írott) forrást megsemmisítettek a mai Mexikót, Guatemalát, Hondurast és Belize-t magába foglaló területen.
Nem sikerült viszont mindent eltüntetni.
Ahogy az említett kötetben Jesús Guillermo Kantún Rivera írja: a spanyol invázió előtt több száz maja kódex létezett, ezek közül mára mindössze négy maradt fenn. A negyedik a legrégebbi és az egyetlen, amelyik még mindig Amerikában található. A másik hármat Drezdában, Madridban és Párizsban kell keresnünk.
Turner szerint már eleve az csodaszámba megy, hogy ez a negyedik kódex fennmaradt. A kötetet a hatvanas években, rejtélyes körülmények között találták meg Mexikóban, a következő fél évszázadban pedig a Grolier-kódex néven ismert könyv hitelességén vitáztak. Végül arra jutottak, hogy valóban a legrégebbi amerikai írott szövegről lehet szó (két évszázaddal megelőzve a későbbieket). A megjelenés előtt álló kiadvány ennek tíz megmaradt töredékét mutatja be.
A most feltárt könyv 1100 környékén keletkezett, és egyetlen szerző alkotásának tekinthető.
Fügefakéregből készült hosszú papírívekre dolgozott, lejegyezve mindazt, amit a maják időről és kozmoszról feltételeztek akkoriban. Kifejezetten pontos megfigyelések is olvashatóak itt, például arról, hogy a Vénusz bolygó 584 naponta válik láthatóvá a Földről. (A Nap, a Föld és a Vénusz 584 naponként kerül nagyjából egy egyenesbe.) Kantún Rivera szerint a töredékek tanulmányozásával olyan bölcsességnek kerülhetünk a birtokába, amelyet hosszú évszázadok alatt sem tudtak elnyelni az esőerdők, sem megsemmisíteni a spanyol hódítók.
Kiemelt kép forrása: mxcity.mx
