„A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost. Uram, igen tisztelt Idegen, mindenekelőtt arra kell nyomatékosan kérnem, ne hallgasson az ujságírókra és a jeles megfigyelő tehetségekre, akik azt fogják Önnek mondani, hogy a pesti ember ilyen meg olyan. A pesti ember, akiről ők beszélnek, éppolyan, mint minden más kereskedő, ha nincsen pénze. Mit érdekel az egy Marslakót? Általában az emberek, hát fontosak az emberek a városban? Párisban csak az emberek utálatosak és érdektelenek. Én a várossal akarom Önt megismertetni, azt hiszem, a házak az igazán lényegesek. De talán nem is a házak: az utcák egymásrahajló erotikája, melyben néha erő fejeződik ki és olykor grácia, a forgalmak hőfoka talán, a közterek és a szobrok éghajlati viszonyai, az autóbusz-számokkal kapcsolatos irodalmi asszociációk vagy valami ilyesmi. Hisz Ön ért engem” – így értekezett Szerb Antal a Budapesti kalauz marslakók számára című könyvében.
Ez lehet az alaptézise az elmúlt évtizedben sikeressé vált városi sétáknak is, amelyek lényege, hogy vesszünk el a városunkban, próbáljunk más szemmel tekinteni a minket körülvevő környezetre, kutassuk fel a falak mögött rejtőző kincseket, valós történeteket és legendákat, amelyek elválaszthatatlanul összeforrtak a várossal. Rengeteg izgalmas pletykát és titkot ismerhetünk meg a vezetett túrákon, de ha inkább a saját tempónkban fedeznénk fel például Budapest részeit, ahhoz tökéletes útmutatóként szolgálhat a Hosszúlépés! Járunk? csapatának tavaly megjelent könyve, amelynek folytatása az év végén érkezik.
A Hosszúlépés Budapesten című kötet négy nagy sétán keresztül tárja fel a pesti zsidó múlt emlékeit, a kabaré kialakulását, idézi fel a Rózsadomb és Pasarét között álló modernista villák történetét, a Horthy-korszakban megszülető Újbuda mindennapjait, de
Koniorczyk Borbála és Merker Dávid feleleveníti azt is, hogy a történelem egyes korszakai miként formálták saját képükre a város fontos tereit. A lapokon megjelennek szerencselovagok, hivatásos bajkeverők, hazafiaskodó zsidók és a sóletért rajongó fajvédők, megalomániások és antihősök, stukkóleverők és épületfetisiszták.
A szerzők megmutatják, hol húzódik meg észrevétlenül az ortodox zsidó istentiszteleteknek ma is otthon adó Dessewffy Zsinagóga, amelyet a vörös sapkás hordárok építettek fel maguknak és akiket a Messenger Boy névre hallgató biciklisfutár-szolgálat sodort el végleg a budapesti utcákról.
Mesélnek az első világháború előtti főváros egyik legnagyobb sztárjáról, az ortodox zsidó férfiimitátorról, Littmann Pepiről, a Karinthy Frigyes előtt meztelenül mutatkozó Becker Bébiről, az Újlipótvárosból egy debreceni gyógyszergyárba száműzött Raoul Wallenberg-szoborról, a Goldberger-gyár tragikus sorsú tulajdonosáról, Goldberger Leóról, de Gerlóczy Gedeon és a Magányos cédrus találkozásáról is.
Impozáns márványborítású lépcsőházak, elegáns réz kiegészítők, letisztult formavilágú felülvilágítók, vízszintes ablakok – ezek a legfőbb jellemzői a Bauhaus hatását magán viselő modernizmusnak, a húszas-harmincas évek meghatározó építészeti stílusának. A pasaréti Napraforgó utca mellett az Újlipótvárosban találhatóak a legfontosabb modernista épületek, ezeket lehet végigjárni és közelebbről megismerni Maczó Balázs muzeológus könyve, a Séták a Szent István park körül című kötet segítségével.
Hol található Újlipócia kerámiaoroszlánja? Hol forgatták a hetvenes évek egyik emblematikus krimijét, a Gyilkos a házban van című filmet? És ki volt az a színész, aki házmesterré vált emiatt a saját házában? Miért tart a kezében két lány textiltekercset az egyik újlipótvárosi ház homlokzatán? Valóban élt királyi család a Szent István park egyik házában? Melyik egykori moziban függesztettek a plafonra gömbakváriumokat aranyhalakkal? – nemcsak ezekre ad választ ez a könyv, de kiderül az is, hogy New Yorkon túl Budapestnek is van-e vasalóháza.
Míg Újlipótváros a modernista házak miatt érdekes, addig a közeli Terézvárosban találhatóak a legszebb szecessziós bérházak és villák. Maczó Balázs másik kötetével századfordulós sétára indulhatunk a Nagykörúton túlra.
Ki gondolta volna, hogy a Terézváros közepén, egy kifinomult lakóházra hasonlító épületben egykor elektrotechnikai gyár működött, de a korszak hírhedt kártyabarlangját is ezen a környéken fülelték le. Érdemes egy hétvégét szentelni a Terézvárosi barangolások című kötetnek, komótosan végigjárni az Andrássy út mellett húzódó utcákat, meglátni a romos homlokzatokban is a csodát. Maczó Balázs nemcsak az egykor iparmágnások és pénzemberek által építtetett házak történetét eleveníti fel, de szót ejt arról is, miért is fogadta el olyan nehezen a közvélemény a századelő új stílusát.
Kiemelt kép forrása: welovebudapest.hu
