Glasgow, 1981. Skóciában – akárcsak Nagy-Britannia Thatcher-éra „sújtotta” más részein – tombol a munkanélküliség, jobb sorsra érdemes családok tömegei szegényednek el. Közéjük tartozik Agnes Bain is, aki pedig mindig többet remélt az élettől. Ám miután férje három gyerekével együtt kirakja otthonról, egy isten háta mögötti bányászvárosban kötnek ki, és az anya elindul a lejtőn. Alkoholizmusából mindhárom gyereke megpróbálja megszabadítani – legelszántabban az anyjához nagyon hasonló, különc Shuggie.

Röviden ez Douglas Stuart Amerikában élő skóciai író első regénye, a Shuggie Bain története. Ezért részesült most a 44 éves szerző az angol nyelven megjelent irodalmi művek legrangosabb elismerésében, a Booker-díjban, amely a dicsőség és a várhatóan világszerte megnövekvő érdeklődés mellett 50 ezer font (nagyjából 21 millió forint) jutalmat is hozott neki.

A Glasgow-ban született, ám évek óta New Yorkban élő szerző életének fontos mozzanata minden bizonnyal inspirálta a mű születését: Stuart tizenhat éves korában vesztette el édesanyját. Az asszony alkoholizmusból eredő betegségekben halt meg – fia az ő emlékének ajánlotta a könyvet.

Az 1969-ben, egy élelmiszeripari vállalat támogatásával alapított díjat tavaly Margaret Atwood és Bernardine Evaristo nigériai-brit írónő kapta megosztva.

címlapfotó: Martyn Pickersgill / thebookerprizes.com