A tavasz az irodalmi díjak évszaka. A hagyományok szerint várhatóan idén is áprilisban és májusban adják át a két legjelentősebb nem állami elismerést, az Aegon-díjat és a Libri-díjakat, amelyek a szakmai zsűrik döntése, illetve a közönség szavazatai alapján a kortárs irodalmi termés legjavából válogatnak.

Megújult arculat, változatlan értékek

A 15 éves múltra visszatekintő Aegon Művészeti Díj Magyarország egyik legrangosabb független irodalmi díja. A jubileum ünnepi pillanata megújulást is jelent: az elismerés 2020-tól az Aegon Irodalmi Díj nevet viseli, és felfrissült logóval népszerűsíti tovább a kortárs irodalmat.

Átalakult a jelölés, valamint a kiválasztás menete is,

de a díj alapértékei, a függetlenség, és a szakmai szempontok érvényesülése változatlan maradt. Amíg korábban a kiadók döntése alapján állt össze a versenyben lévő könyvek listája, 2020-tól egy hétfős szakértői testület választja ki azt a 20 alkotást, amely az előző év kortárs magyar szépirodalmi terméséből érdemes lehet az elismerésre. A zsűri tagjai egy online felületen adták le voksaikat, és körükben mostantól egy új tag, az Aegon Magyarország által támogatott Irodalom másképp középiskolai verseny egyik korábbi résztvevője is helyet kapott. A 20 alkotásból február 26-án egy ötfős zsűri (Fáy Miklós kritikus, Lévai Balázs rendező, producer, Ott Anna irodalomszervező, Szabados Ágnes műsorvezető-szerkesztő és Széchenyi Ágnes irodalomtörténész) állította össze az 5 könyvből álló rövidlistát, és dönt egyúttal a díjat elnyerő alkotásról is.

Az Aegon Irodalmi Díj nettó hárommillió forint pénzjutalommal és több tízmillió forint értékű médiamegjelenéssel jár.

Korábban mások mellett Takács Zsuzsa, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Kun Árpád, Esterházy Péter, Térey János és Spiró György kapták meg az elismerést.

A most nyilvánosságra hozott rövidlistán a következő könyvek szerepelnek:

  • Barnás Ferenc: Életünk végéig (Pesti Kalligram)
  • Csabai László: A vidék lelke (Magvető Könyvkiadó)
  • Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb (Magvető Könyvkiadó)
  • Láng Zsolt: Bolyai (Jelenkor Kiadó)
  • Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt (Magvető Könyvkiadó)
Kitüntetés az olvasás népszerűsítésére

A Libri a kultúra elhivatott pártolója, ezért hívta életre 2016-ban a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A két kitüntetéssel a kortárs magyar irodalmat és az olvasást is igyekeznek népszerűsíteni.

A Libri-díjjal azokat a hazai szerzőket jutalmazzák, akik nagyban hozzájárulnak Magyarország szellemi és kulturális örökségének gyarapításához.

Ez lesz az ötödik alkalom, hogy odaítélik a 2-2 millió forinttal, valamint 30-30 millió forint értékű médiatámogatással járó elismeréseket. Az eddigi győztesek: Rakovszky Zsuzsa – Fortepan (2016), Jászberényi Sándor – A lélek legszebb éjszakája (2017), Tompa Andrea – Omerta (2018), Szvoren Edina – Verseim (2019). A Libri irodalmi közönségdíj nyertesei: Bartis Attila – A vége (2016), Kepes András – Világkép (2017), Bödőcs Tibor – Addig se iszik (2018), Krusovszky Dénes – Akik már nem leszünk sosem (2019).

A kiválasztás az előző évekhez hasonlóan zajlott. A hosszúlistán ebben az évben 177, 2019. január 1. és december 31. között először megjelent, a kortárs magyar irodalom szempontjából jelentősnek tekinthető mű szerepel. Ezekből alakul ki március végére – a Libri által felkért szakértők és közéleti személyiségek szavazatai alapján – a díjak tízes rövidlistája, amelyből majd egy ötfős szakmai zsűri választja ki az idei legjobbat. (A zsűri tagjai: Bálint András színész, Beck Zoltán zenész és egyetemi adjunktus, Fullajtár Andrea színész, Károlyi Csaba irodalomkritikus és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus.) A Libri irodalmi közönségdíjról az olvasók szavazatai döntenek. A két díjat 2020 májusában adják át.