45 éves korában elhunyt Kabai Lóránt költő, író, vizuális művész. A kortárs magyar irodalom meghatározó alakja volt, rengeteg díjat és elismerést kapott. Élete utolsó szakaszában magányosan élt, lelki gondokkal küzdött.
A rendőrség október 23-án tette közzé felhívását, hogy eltűnt Kabai Lóránt. Fivérei két nappal később tudatták a nyilvánossággal, hogy testvérük tragikus körülmények között elhunyt:
„Mélyen megrendülve, megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett testvérünk, Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és vizuális művész, életének 45. évében tragikus körülmények között elhunyt. Búcsúztatásáról később adunk tájékoztatást. Gyászoló édesanyja nevében is fivérei, Zoltán és Csaba”
Kabai Lóránt 1977-ben született Miskolcon. Diplomáját 2002-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakon szerezte, szakdolgozatát Kemény István költészetéből írta. Négy évvel később doktori disszertációjában a magyar neoavantgard művészetet és Hajas Tibor munkásságát tanulmányozta.
Az 1990-es évek első felétől publikált verseket, első verseskötete 1994-ben jelent meg Holdfogyatkozás címmel. Írói álneve Spiegelmann Laura, művészneve k.kabai lóránt volt.
Verseit, prózáit, kritikáit, recenzióit, esszéit többek között a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, az Új Holnap, a Magyar Műhely, a Kortárs, a Holmi és a Jelenkor közölte. Több irodalmi folyóiratot is szerkesztett, köztük 1995-ben a miskolci Időjeleket, 2007 és 2017 között a Műút irodalmi portált és annak képregényrovatát. 2007-től 2013-ig a Szoba Kiadó, 2008 és 2012 között a Palatinus Kiadó külső munkatársa volt.
Nem csupán íróként alkotott, vizuális művészként több önálló kiállítása is volt. Számtalan hazai és külföldi csoportos kiállításon szerepelt grafikákkal, fotókkal, festményekkel, kollázsokkal és mail art munkákkal. Kiállításmegnyitókon, önálló esteken szerepelt performanszokkal, happeningekkel. Ezek mellett comic strip-sorozatot is készített Kocka és a haverok címmel, amely 2007-ben A Hét irodalmi folyóiratban indult, majd 2011-től A Vörös Postakocsi Online-on, 2012-től pedig a KULTer.hu-n folytatódott a sorozata.
Rengeteg díjat és elismerést kapott: 2002-ben a Takács Etel Pedagógiai Alapítvány díját, 2006-ban a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, 2011-ben pedig az NKA alkotói ösztöndíjat, 2016-ban megkapta a Fiatal Írók Szövetsége által frissen alapított Csáth Géza-díjat. 2020-ban Miskolc városa Szabó Lőrinc irodalmi díjban részesítette.
Kisbetűs életérzés
Instagram-oldalának bemutatkozásában ezt írja magáról: “kisbetűs, középkorú, férfi; ír, olvas, firkál stb. csomagol”. A tulajdonnevek esetében szokatlan kisbetűs írásmód írói stílusának jellemző és meghatározó eleme, művészneve is a kisbetűs k. kabai lóránt volt. Összesen kilenc kötete jelent meg, ezekből hat szintén kisbetűs címmel került nyomtatásba: 2003-ban a nem kijárat című kötet, 2006-ban a hiba nincs, 2010-ben a klór, 2013-ban az avasi keserű, 2016-ban a semmi szín, valamint legutóbbi verseskötete, a 2021-ben megjelent moaré is.
Deczki Sarolta a nagybetűk kerülését az egyenrangúság kifejező eszközeként értelmezte. A semmi szín című kötet kapcsán egyik írásában így fogalmazott: „A leginkább szembeötlő jegye ennek a költészetnek talán az, hogy minden pozícióban kerüli a nagybetűket: nemcsak a mondatkezdő szavak, hanem még a szerző neve vagy a kötet címe is kisbetűkkel kezdődik. Ebben akár modorosságot is gyaníthatunk, de alighanem inkább arról van szó, hogy a lírai én grammatikailag is ki akarja fejezni azt az alapbeállítottságát, mely szerint a világ dolgai radikálisan egyenrangúak, egyik sincs kitüntetett pozícióban a másikhoz képest. Vagy ha mégis, akkor ezt egy sokkal bensőségesebb és érzékenyebb grammatika fejezi ki.”
A rejtélyes Spiegelmann Laura nyomában
2008-ban jelent meg Édeskevés című regénye Spiegelmann Laura álnéven. Évekig ment a találgatás, vajon ki lehet Spiegelmann Laura, aki meglehetősen szókimondó, őszinte, helyenként durva stílusban mesélt szerelmeiről, csalódásairól és a szexuális életéről. A regényben Laura a legelképesztőbb szexuális (és érzelmi) kalandokba keveredik. Ezek a kalandok ugyan részletesen és naturálisan vannak ábrázolva, de sohasem öncélúan, hiszen bennük egy szerelmét örökre elvesztett nő próbálja megtalálni önmagát, döbbenetes lelki és fizikai kínok között. A lány felkavaró szövegeivel sokakat megbotránkoztatott, ám tagadhatatlan, hogy a naturális, időnként pornografikus, mégis szépirodalmi igényű szövegek óriási feltűnést keltettek.
Évekig folyt a nagy találgatás, vajon nő írta a blogot vagy férfi? Profi író vagy amatőr? Meglepő módon a Magvető kiadó vállalta, hogy 2008-ban kötetbe rendezve adja ki Laura posztjait.
Egy későbbi interjúban maga Kabai Lóránt is bevallotta, igencsak meglepte, amikor a Magvető szerkesztője, Király Levente megkereste Laurát e-mailben azzal, hogy szeretnék ezeket a szövegeket kiadni. Ekkor vált a nagyközönség számára egyértelművé, hogy Laura mögött profi író áll, hiszen az egyik legnagyobb presztízsű szépirodalmi kiadó még soha nem vállalta, hogy egy addig szinte ismeretlen, és csak saját blogján publikáló szerzőt adjon ki.
Öt évvel az Édeskevés megjelenése után derült fény a titokra, szinte mellékesen. Kabai Lóránt 2013-ban avasi keserű címmel megjelent verseskötetének fülszövegében a szerző addig megjelent kötetei között szerepelt Spiegelmann Laura könyve is.
Mikor Kabai Lórántot egy interjú során megkérdezték, hogy szerinte miben áll az Édeskevés sikere, akkor az író úgy fogalmazott, a regény valódi témája nem a promiszkuus szex és a különböző függőségek leírása, hanem a trauma és a neurózis: „bár egy nőt és a szenvedését-szenvelgését írtam meg, mégis csak a saját tapasztalatokat, »élményeket« kellett feldolgoznom.”
Sötétszürke hang, sajátos humor
2020-ban jelent meg Horizont című verseskötete, melyet két testvérével, Kabai Csabával és Kabai Zoltánnal közösen írtak. Csak a tartalomjegyzékből derül ki, hogy a három testvér közül ki melyik verset írta, ami valójában nem is fontos. A versek között létrejövő játék a lényeg, a párbeszéd, az, ahogyan hasonlítanak és különböznek a bennük megszólaló hangok, sajátos vibrálást hozva létre. „Mintha egy asztal mellett ülne a három fiú, és a dohányfüstön, pálinkagőzön át már alig lehetne őket megkülönböztetni egymástól, csak a hangjuk tör át tisztán a kocsmaködön. Három különböző perspektíva tárul ugyanarra a horizontra, három Kabai, egy genetika, három életsors, egy család” – írja a kötet ajánlójában Decki Sarolta irodalomtörténész.
Kabai Lóránt saját költői hangjáról egy alkalommal így nyilatkozott: „Van egy hang, azt hiszem, felismerhetően a sajátom, még ha olyan is, amilyen, nevezzük akkor most sötétszürkének, »ilyen hülye a hangom« (esőcske szemetel).”
Decki Sarolta szerint ezt a sötétszürke hangot a költő sajátos humora oldja fel, teszi színesebbé: „Végső soron nem olyan sötét költészet ez, mint amilyennek elsőre tűnik. Az egész létszituációnkat belengő általános reménytelenséget sajátos humor és irónia oldja, és a színek is visszaszivárognak lassan a világba, amely így mintegy a semmi és a minden között leng.”
A magány nyelvén megszólaló líra
Utolsó kötete, a 2021-ben megjelent moaré talán kevésbé volt maróan gúnyos és önironikus, mint előző kötetei, erről Bocsik Balázs a litera.hu oldalon olvasható kritikájában így írt: „A vitalitás és az aktivitás tartalmi elemekként sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az ezt megelőző kötetekhez képest – ami természetesen néha csak azt jelenti, hogy kevesebb maró gúny és önirónia övezi az általános emberi létre vonatkozó reflexiókat és persze senki ne várjon életigenlést szuperlatívuszokban.”
A kötet a versek mellett fotókat is tartalmaz. A kötet ajánlójában Csehy Zoltán a következő szavakkal jellemzi a verseket: „Így látja a világot az, aki »turista a saját életében«, aki tudja, hogy a vers mindig »a magány nyelvén« szólal meg.”
Barátai szerint Kabai Lóránt az utóbbi időben lelki gondokkal küzdött, egzisztenciális problémái is voltak és magányosan élte mindennapjait.
A magyar kortárs irodalom egyik legkiválóbb alakját veszítettük el, akinek halála a hazai művészeti világnak és a nagyközönségnek is fájdalmas veszteség.
Az Alföld 2019/8-as számában jelent meg Kabai Lóránt alábbi verse, mellyel most rá emlékezünk:
várhatatlan halálhírrel üt ki közelről egy túlpihent reggel, az épp puhagyolcs-pozsonyban. megkapaszkodva káromkodom magamban (itt alig is értené bárki). nem is oly régen gondoltam ilyen csúnyákat. kényszer és kötelezettség: beülök egy autóba. senki nem tud semmit. vöröskő vára; neki tetszett volna. nekem most semmi sem. a kocsmában a bejárati üveg elé ülök, kifelé nézek csupán, a vakító fénybe. hogy utána ne lássak semmit. valószerűtlenül üres az ég. „nemigen van isten”.