Mesterséges intelligenciának köszönhető, hogy a kutatóknak sikerült rájönniük, miről szól az a Pompeji közelében talált papirusz, amelynek nagy része a Vezúv kitörése miatt semmisült meg Kr. u. 79-ben.
Végre sikerült megfejteni annak a kétezer éves papirusztekercsnek a tartalmát, amelynek nagy része a Vezúv kitörését követően elszenesedett. Az áttörést a mesterséges intelligencia egyik ága, a gépi tanulás hozta el: a módszerrel mostanra sikerült olvashatóvá tenni a feltekert papirusztekercseken még felsejlő halvány tintafoszlányokat.
A tekercsen található szöveg a Nagy Sándort követő dinasztiákat sorolja fel – olvasható a Live Science oldalán.
„Valószínűleg egy elveszett könyvről van szó” – mondta Richard Janko, a Michigani Egyetem professzora azon az előadáson, amelyet az Amerikai Régészeti Intézet és a Klasszikus Tanulmányok Társaságának éves találkozóján tartott New Orleansban. „Számos makedón dinasztia és Nagy Sándor hadvezéreinek nevét tartalmazza, magát Nagy Sándort is többször megemlíti.” Az erősen sérült szövegnek továbbra is csak töredékei olvashatók.
Miután Nagy Sándor Kr. e. 323-ban, 32 évesen meghalt, az általa létrehozott birodalom szétesett. A szövegtöredékekben megemlítik, hogy halála után egyik tábornoka, Szeleukosz a Közel-Kelet nagy részén, egy másik, Kasszandrosz pedig Görögországban uralkodott.
Pompeji városa több más környékbeli településsel, így Herculaneummal együtt Kr. u. 79-ben pusztult el a Vezúv kitörése miatt. Az elveszett tekercset a Herculaneum városában található Papiruszok villájában találták meg – az épület az ott található hatalmas papirusztekercs-gyűjteményéről kapta a nevét. A villa könyvtárában az ókori görög filozófus, Philodémosz (i. e. 110-30) számos írását is megtalálták – a kutatók szerint elképzelhető, hogy ő maga volt a villa tulajdonosa.
Az 1800 tekercsből álló papiruszgyűjtemény nagy része elszenesedett, amikor a vulkán kitörése után több méternyi forró hamu borította be a várost.
Miután felfedezték az elveszett tekercset, Bonaparte Napóleonnak ajándékozták 1804-ben, ő pedig valamivel később a francia akadémia rendelkezésére bocsátotta, ahol ma is található. 1986-ban történt egy kísérlet a papirusz kitekerésére, de ezzel további károkat okoztak, még nagyobb felületen sérült az egyébként is alig olvasható szöveg.
Janko professzor és csapata a papirusz titkainak feltárásához a gépi tanulást használta fel. Az ókori tekercsekről több ezer CT felvétel készítettek, majd ezeket háromdimenziós digitális képekké alakították át. Ezután egy számítógépes programot tanítottak meg arra, hogyan azonosítsa be a papiruszokon lévő tintanyomokat. Minél többször futtatták át a programon a képeket, a szövegtöredékek annál inkább kivehetőbbé, olvashatóbbá váltak.
Az elveszett tekercset azonban továbbra is sok rejtély övezi.
A szöveg szerzője ismeretlen, és az is tisztázatlan, hogyan került a villába és miért volt ott, hiszen az itt található papirusztekercs-gyűjtemény nagy része filozófiai, nem pedig történelem témájú – ahogy korábban említettük, a tekercsek közül sokat Philodémosz ókori görög filozófus írt.
Janko professzor úgy gondolja, Philodémosz valószínűleg kölcsönkaphatta a szöveget, amit később sem adott vissza a tulajdonosának, ezért maradt a villában. Jeffrey Fish, a texasi Baylor Egyetem klasszika-filológia professzora szerint lehetséges, hogy Philodémosz „Homérosz szerint a jó királyról” (On the Good King According to Homer) című művének megírásához használta forrásként az elveszett tekercset. Ebben az értekezésében az ókori filozófus egyrészt leírja, hogy Homérosz szerint milyen értékekkel rendelkezik egy jó király, sorra veszi és elemzi az uralkodók erényeit és bűneit, majd ezután a homéroszi szempontok alapján hasonlítja össze a Nagy Sándor halála utáni uralkodókat a korábbi királyokkal, kiemelve a Nagy Sándor utáni királyok negatív vonásait.
Philodémosz pártfogója volt ugyanis egy Lucius Calpurnius Piso Caesoninus nevű férfi, aki akkoriban Makedónia római helytartójaként uralkodott. Jeffrey Fish szerint elképzelhető, hogy Philodémosz ezzel az összeállításával szerette volna megmutatni Pisónak, hogy a jó királyok példája segíthet neki Makedónia kormányzójaként felülmúlni az őt megelőző dekadens hellén uralkodókat.
Kiemelt kép: Nagy Sándor a róla elnevezett, Kr. e. 100 körül készül és a pompeji Faun házát díszítő híres mozaikon / Forrás: Wikipédia
