A Netflix történetének egyik legsikeresebb sorozata, A Bridgerton család, amely az 1800-as évekbeli brit arisztokrácia világába kalauzolja a nézőt. A sorozat alapjául szolgáló könyvek két évtizeddel a megjelenésük után kerültek reflektorfénybe: miért váratott magára eddig az adaptáció, és mi a regénysorozat sikerének titka?
A kilencvenes évek közepén kamaszlányok tucatjai ábrándoztak arról, hogy majd az ő kegyeikért is olyan férfiak fognak versenyezni, mint Mr. Darcy, Brandon ezredes vagy Edward Ferrars. Jane Austen regényeinek megfilmesítése akkoriban biztosítékot jelentett a sikerre: Ang Lee Értelem és érzelem adaptációjában Emma Thompson, Kate Winslet, Hugh Grant, és Alan Rickman keresték az igaz szerelmet. Colin Firth alakja örökre összeforrt Mr. Darcyval, a BBC-féle Büszkeség és balítélet pedig számtalan további adaptációt inspirált. A leghíresebb talán az egy évtizeddel később, Keira Knightley főszereplésével készült változat, de még a Bridget Jones naplóját is a Firth-féle Mr. Darcy ihlette.
Az eltelt évtizedekben a világ óriásit változott, de úgy tűnik, a XIX. századi romantikus történetek ma is meg tudják szólítani a nézőket.
A Netflix 2020-ban debütált saját gyártású sorozata, A Bridgerton család a streaming-szolgáltató történetének egyik legsikeresebb produkciója lett: a Grace klinikát is jegyző Shonda Rhimes nevével fémjelezett széria első évadába közel 82 millió háztartásban néztek bele, az idén bemutatott második évad pedig még ennél is több nézőt szegezett a képernyő elé. A folytatás sem marad el, úgy tűnik, hogy Lady Whistledown két évadig még biztosan pletykálkodik az úri társaság életéről.
A Bridgerton család alapjául szolgáló, nyolc kötetből álló regényciklus első része az ezredfordulón látott napvilágot, Julia Quinn műve azonban csak huszonkét évvel a megjelenése után vált bestsellerré, köszönhetően a Netflix-sorozat óriási sikernek. A művészettörtészként végzett Julia Quinn huszonhat éve hirtelen ötlettől vezérelve döntött úgy, hogy történelmi romantikus regényt ír. Miután elolvasott egy romantikus ponyvát, úgy érezte, ennél sokkal jobbat tudna alkotni.
Az idő őt igazolta: könyveit, amelyek 19 alkalommal kerültek fel a New York Times bestsellerlistájára, 29 nyelvre fordították le, és világszerte több millió példányban keltek el.
Julia Quinn tökéletesen ráérzett Jane Austen világára – jellemábrázolásai ugyan közel sem annyira kifinomultak, de a korrajz és a nyelvhasználat tekintetében mégis átélhetően felidézi a XIX. század eleje, az úgynevezett régenskorszak – az elmebetegnek mondott III. György helyett fia, IV. György uralkodott régenshercegként – világát.
A regényfolyam a brit arisztokrácia megbecsült tagja, a Bridgerton család nyolc gyermeke és özvegy édesanyjuk kapcsolatát, a fiatalok romantikus útkeresését mutatja be. Ahogy az első kötet főhőse, Daphne megfogalmazza, az ember egész élete egy pillanaton múlik. A Bridgerton család esetében ez a pillanat a báli szezon, amikor az angol arisztokrata családok eladósorba került lányai igyekeznek minél előkelőbb partnert találni: van, aki előrébb akar jutni a ranglétrán, mások a valódi szerelmet keresik.
Míg az első széria – illetve A herceg és én című kötet – Daphne és Simon Basset, Hastings hercegének egymásra találását mutatta be, addig A vikomt, aki engem szeretett című regényt feldolgozó második évad Anthony Bridgerton szerelmi életére koncentrál. A londoni arisztokrácia két évszázaddal ezelőtti szerelmi csatározásai és a régimódi romantika pedig magával ragadta a közönséget.
Lassan kibontakozó szerelmek, szellemes párbeszédek, pajzán arisztokratákkal ágyba bújó temperamentumos lányok, eltökélt mamák, kikapós agglegények – ez mind a Bridgerton sajátja, de a siker talán abban rejlik, hogy a Netflix nem pusztán képernyőre adaptálta Julia Quinn romantikus könyveit, ahogy tette azt például a BBC vagy Ang Lee Jane Austen regényeivel, inkább merész módon sajátos értelmezést adott a történetnek.
A könyvtől elrugaszkodva a sorozat problémamentes sokszínűséggel reflektál az aktuális korszellemre.
Abból a többek által kritikával illetett elméletből kiindulva, hogy III. György felesége, Sarolta királyné fekete ősöktől is származik, az uralkodó hitvesét, valamint az udvar számos tagját is fekete színészek alakítják, köztük a főszereplő herceget is. Vagyis a Bridgerton világából a rasszizmus és a rabszolgaság évszázados, tragikus történelme majdnem teljesen kimaradt.
A Bridgerton a régenskorszak brit arisztokráciájának fényűző élete, az epekedés és ármánykodás helyett inkább a szenvedélyt állítja a középpontba, azonban míg például a Trónok harcában a szexualitás a hatalmi játszmák eszközeként jelent meg, itt ez a túlfűtött testiség a szerelemből fakad. Az alkotók e tekintetben is igyekeztek aktualizálni: a párkapcsolatokban rendre megkérdőjeleződnek a hagyományos női-férfi szerepek, és előtérbe kerül a kétszáz éve feltehetően kevéssé hangsúlyos szerephez jutó női gyönyör is.
Noha a sorozat – társadalmi szempontból – jócskán túlmutat az eredeti regényeken, divattá vált Julia Quinn könyveit olvasni, könnyed, szórakoztató kalandjai segítenek kiszakadni a valóságból. A regényfolyam – és a széria – eszképizmusa pedig talán minden eddiginél hitelesebb magyarázattal szolgál A Bridgerton család elsöprő sikerére.
Kiemelt kép forrása: 24.hu
